A világszervezet a HDI nagysága alapján négy kategóriába sorolta a vizsgálatba bevont, összesen 187 országot: az emberi fejlődés szempontjából nagyon fejlett, fejlett, közepesen és alacsonyan fejlett államok csoportjába. Magyarország a nagyon fejlett osztályba tartozik, a mutatószám értéke esetében 0,816.

Az ENSZ tanulmányában - amely a Fenntarthatóság és méltányosság: egy jobb jövőt mindenkinek címet viseli - a nemzetek teljesítményét az egészség, az oktatás és a gazdaság terén elért eredmények együttes figyelembe vételével értékelte. Az összevetés alapját képezi egyebek mellett a születéskor várható élettartam, az iskolában töltött évek átlagos száma és az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem. A HDI tehát egy alternatív gazdasági mutató, amely a GDP-vel, illetve más száraz gazdasági mutatókkal ellentétben az egyes országok lakosságának tényleges jólétére igyekszik rávilágítani.

A 2011-es adatok szerint a listavezető Norvégiában, például, 81,1 a születéskor várható élettartam és intézményi keretek között az emberek átlagosan 12,1 évet töltenek tanulással.

Az Egyesült Államok a HDI alapján a világ negyedik legfejlettebb országának számít, a többi nagyhatalom közül Kína a 101., míg India a 134. helyen végzett.

Magyarországon - amely a rangsorban közvetlenül Katar mögött és Lengyelország előtt végzett - 74,4 év a születéskor várható élettartam, míg az iskolában töltött évek átlagos száma 11,1 év.

Az összehasonlításban az arab országok közül a Perzsa-öböl menti államok szerepeltek a legjobban: az Egyesült Arab Emírségek a 30. helyen végzett, míg Katar a 37., Bahrein a 42., Szaúd-Arábia az 56., Kuvait a 63. és Omán a 89. lett.

A tanulmány szerint a fekete-afrikai országok a legelmaradottabbak az emberi fejlődési mutatószám szempontjából: a sort a Kongói Demokratikus Köztársaság zárja, ahol 48,4 év a születéskor várható élettartam, és egy kongói átlagosan mindössze 3,5 évet tölt az iskolában.