A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) ZRt. szerint ezzel hatmilliárd forintot spórol az ország egy év alatt. A Mavir közleménye szerint az óraátállítással évente 120 gigawattóra villamos energia takarítható meg, ez a mennyiség egy városnyi háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni - olvasható a Mavir közleményében.

A hazai villamosenergia-rendszert irányító vállalat szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. Ezekből az látszik, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta másfél-három százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Ez a mennyiség akár egész évre elegendő lenne ezer háztartás számára.

Az őszi óraállítás nem hoz ilyen látványos változást: az emberek többsége sötétben kel, fekszik az óraállítás előtt és után is, a lámpák ugyanannyit égnek. Az energiafogyasztás mértéke sem fog kiugróan megváltozni az új évszak beköszöntével: az elmúlt tíz év adataiból az látszik, hogy a nyári fogyasztás egyre jobban megközelíti a télit, a két csúcsérték különbsége harmadára csökkent.

MÁV, BKV, Malév

Az átállás érinti a MÁV és a BKV menetrendjét is érinti. A belföldi vasúti közlekedésben a hajnali 2 és 3 óra között induló személyvonatok az indító állomásokról csak az óraátállítás után indulnak el. Így Lajosmizséről a vonat 2 óra 48 perc helyett már a téli időszámítás szerint indul el a budapesti Nyugati pályaudvarra.

A nemzetközi forgalomban négy személyszállító vonatot érint az óraátállítás. A Bukarestből 14.45-kor Bécsbe induló, Lökösháza állomásra 2.10-kor érkező, valamint a Bécsből Bukarestbe 19.54-kor induló, Lökösháza állomásra 2.15-kor érkező Dacia nemzetközi gyorsvonat az állomásról már az óraátállítást követően, a téli időszámítás szerint megy tovább.

A Belgrádból 21.25-kor induló Beograd nemzetközi gyorsvonat Kelebia állomásról a téli időszámítás szerint, 2.15-kor indul tovább a budapesti Keleti pályaudvarra. Az onnan 23.30-kor Belgrádba induló nemzetközi szerelvény 2.00 órakor érkezik Kelebia állomásra, és még a nyári időszámítás szerint megy is tovább.

A BKV-nál az éjszakai járatok közlekedése módosul, a járatok indulása a nyári időszámítás szerint történik, érkezésük viszont már a téli időszámításnak megfelelően alakul.

Az órás vagy annál gyakoribb követési idővel, egyenletes taktusban közlekedő járatok éjjel 2 és 3 óra közötti indulási időpontjait mindkét végállomásról megduplázzák. Az órás követésnél ritkább, illetve csak meghatározott időpontokban induló járatok esetében egyedi menetrend lesz érvényben, a járatok vagy duplázva (téli és nyári idő szerint is), vagy csak a téli időszámítás szerint közlekednek.

A Malév járatait nem érinti a változás, de a légitársaság hó végével lépteti életbe téli menetrendjét. Róna Márta szóvivő az MTI-nek elmondta, új desztináció nem került a Malév járathálózatába, de a meglévő hálózaton a téli utazási szokásokhoz igazították a járatok sűrűségét.

Magyarország 1980 óta tér át minden évben a nyári időszámításra, 1996-ig ez szeptember végéig tartott, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez. Az emberek fejfájásról, rosszkedvről és levertségről számolnak be, ezért van, ahol megszűntették ezt a rendszert. Így történt legutóbb Oroszországban, ahol március utolsó vasárnapján állították át utoljára az órákat, ősszel már nem állnak vissza a téli időszámításra.