Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
322.66
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Miért rossz, ha irodában dolgozik az ember?

Kutatók szerint rossz hatással van az agyműködésre az irodai munka, amely ráadásul az alkalmazottak hatékonyságát is csökkenti.

A modern, nyitott, egy légterű irodákban folyó nyüzsgés a dolgozók közérzetét 32 százalékkal, hatékonyságukat 15 százalékkal rontja. Az ilyen típusú irodák nem kívánt agytevékenységet váltanak ki, és ez akadályozza a munkaerőt feladata elvégzésében. A tiszta és steril asztal kisebb agyú alkalmazottat eredményez - idézte a kutatók megállapításait a The Daily Telegraph című brit napilap honlapja.

A nyitott terű irodák az 1950-es években kezdtek elterjedni, és gyorsan népszerűek lettek világszerte.

A szakemberek megállapításait a Channel 4 brit kereskedelmi csatorna The Secret Life of Buildings (Az épületek titkos élete) című műsorában ismertették. A tévéműsorban bemutattak egy vizsgálatot Tom Dyckhoff műsorvezető, építészkritikus bevonásával, akinek egy speciális sapka segítségével mérték agyhullámait, amint egy nyíltterű irodában dolgozott. Nagyfokú zaklatottságot tapasztaltak nála a szakemberek.

Jack Lewis, a vizsgálatot vezető neurológus elmondta, a nyitott terű irodákat azzal az elgondolással tervezték, hogy az emberek könnyen mozoghassanak és szabadon kommunikálhassanak egymással a kreatív gondolkodás és jó problémamegoldás érdekében. Ám ez a gyakorlatban másként működik, mert ha munka közben a háttérben megszólal egy telefon, már oda a koncentráció. A modern irodákban nem lehetséges az asztalok és falak személyes díszítése, ami szintén nem segíti munkavégzőket.

Craig Knight, az Exeteri Egyetem pszichológusa rámutatott arra, javítaná az irodai munka hatékonyságát, ha engedélyeznék a munkatársaknak, hogy személyesebb jellegűvé tegyék munkahelyüket. Az általunk folytatott vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az alkalmazottak jobban teljesítenek olyan közegben, ahol képek, növények veszik körül őket. Ha megengedték számukra, hogy saját tárgyaikkal vegyék körül magukat, közérzetük 32 százalékkal nőtt, hatékonyságuk pedig 15 százalékkal javult - hangoztatta.

Hasonlót tapasztaltak állatkísérletekben amerikai szakemberek. Fred Gage, a San Diegó-i Salk Intézet genetikai laboratóriumának professzora tanulmányaiban összehasonlította a csupasz, tiszta ketrecben tartott egerek agyműködését a jóval serkentőbb környezetben élőkével. "Egy hónap alatt azt tapasztaltuk, hogy a stimuláló környezetben tartott egerek agya 15 százalékkal növekedett" - mondta a professzor.

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×