Infostart.hu
eur:
362.29
usd:
322.62
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Amiben le vannak maradva a fejlett országok

A fejlődő országok lakói sokkal nagyobb online aktivitást mutatnak, mint az érett gazdaságoké. Ázsia, Latin-Amerika lakossága nem csak aktívabb, de rendre több időt tölt az internet előtt.

A TNS Global kutatása az eddigi talán legnagyobb online kultúrát felmérő projekt. A kutatók 46 országban mintegy 50 ezer lekérdezést végeztek, így eredményeik a világ internetező közönségének 90 százalékát reprezentálják - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A Digital Life, vagyis Digitális Élet elnevezésű kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fejlődő országok fogyasztóinak online aktivitása jócskán megelőzi egyes fejlett államok lakosaiét. A kutatás szerint Egyiptom (56 százalék) vagy Kína (54 százalék) nagyobb arányú digitális elkötelezettséget mutat, mint az olyan érett piacú államok, mint Japán (20 százalék), Dánia (25 százalék) vagy Finnország (26 százalék).

A fejlődő országok egyúttal lelkesebbek is az online tartalomszolgáltatás iránt, többet blogolnak és több tartalmat osztanak meg internetező társaikkal, mint mások. Az adatok szerint Kínában ötből négy, Brazíliában minden második internetező ír blog- és/vagy fórumbejegyzéseket, míg ugyanez csak amerikaiak harmadára igaz.

Ezen felül, míg azok aránya, akik valaha töltöttek föl fotókat közösségi oldalakra Thaiföldön eléri a 92 százalékot és Malajziában és Vietnamban is meghaladja a 80 százalékot, Japánban csak 28, de Németországban is 48 százalék.

E-mailtől a közösségi oldalakig

A TNS kutatási adatai szerint az internetezők ma már átlagosan több időt töltenek a közösségi oldalakon, mint e-mailezéssel, annak ellenére, hogy az előbbi csak az elmúlt néhány évben került be a főáramú internetes szolgáltatások közé. Az adatok szerint az olyan gyorsan fejlődő piacokon, mint Latin-Amerika, a Közel-Kelet vagy Kína, az internetezők átlagosan 5,2 órát töltenek hetente a közösségi tartalmak böngészésével, míg elektronikus levelezésüknek heti 4 órát szentelnek. A fejlett országok lakói ezzel szemben még jobban ragaszkodnak az e-mailekhez. Mintegy 5,1 órát töltenek levelek olvasásával és megválaszolásával, míg a közösségi lapokra heti átlagosan 3,8 órát szánnak.

A felmérés szerint a közösségi szolgáltatások leglelkesebb felhasználói a maláj, orosz és török internetezők. Utóbbiak heti 7,7 órát, az oroszok 8,1 órát, míg maláj társak heti teljes 9 órát töltenek el a közösségi oldalakon.

A közösségi kapcsolatok számát tekintve, a TNS szerint a malajziaiak állnak az élen. Felhasználói fiókjaikon keresztül nekik átlagosan 233 barátjuk van, de az online nyilvántartott ismeretségek számában a brazilok (231 fő) és a norvégok (217 fő) is élen járnak. A listát a dél-koreaiak (50 fő), a tanzániaiak (38 fő) és a japánok (29 fő) zárják.

Meglepő módon a kínai fogyasztók, akik egyébként a keményvonalas internetes felhasználók közé tartoznak, átlagosan csak 68 kapcsolattal rendelkeznek a közösségi oldalakon. A szakértők szerint a kevesebb kapcsolat számára olyan kultúrára utal, amely némileg másképp értelmezi kapcsolatokat, és inkább a szorosabb barátságokat tartja nyilván.

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

Óriási fordulat a magyar ingatlanpiacon: mi lesz most a lakásárakkal?

A Nagy 2025-ös Lakásárrali után – várakozásaink szerint legalábbis így vonulhat be a gazdaságtörténetbe ez az időszak – idén őszre látványosan megváltozott a magyar lakáspiac hangulata. A korábbi, Otthon Start által is fűtött drágulás kifulladóban van, a kínálati árak több szegmensben már lefelé korrigálnak, a vevők alkupozíciója pedig érezhetően javul. Az új kormányzati intézkedések – az Otthon Start Program kivezetése, illetve a helyébe lépő, szigorúbb feltételekkel működő Wekerle Plusz Program – tovább fékezik a piacot, a tehetősebbeknek pedig a vagyonadó bevezetése és annak lakóingatlanokra vonatkozó része okozhat fejfájást. A lakásépítésekről, az állami bérlakásprogamról és kapcsolódó szabályozásról is mélységében szó esik majd a Future of Construction konferencián, mindenképp érdemes lesz ott lenni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×