A közalapítvány elnöke azt mondta: nem ellenzik a javaslatot, de fontos lenne, hogy a szociális szféra oldaláról jelenjen meg alternatívaként, hol lehetne elhelyezni ezeket az embereket. Egyetértenek azzal, hogy a történelmi városok, de a "normál" települések belvárosaiban, főterein sincs keresnivalójuk a hajléktalanoknak - tette hozzá.

A közalapítvány szerint a megoldás az lenne, ha több olyan, minőségét tekintve "alacsony küszöbű" szociális intézmény működne az országban, amely be tudja fogadni ezeket az embereket. Jelenleg azonban csak kevés ilyen van, azok is évek óta telt házzal üzemelnek, ráadásul több helyen az ittasan érkezőket be sem fogadják.

Lőrincz Norbert úgy látja, a BM-rendelethez a szociális szférának kellene kiegészítő javaslatot tennie, de tudomása szerint a szakma ezt mostanáig nem látta. Hozzátette: ők évek óta szorgalmazzák, hogy több ilyen jellegű, a többi között nappali befogadó helyre lenne szükség.

A helyzet hosszú távú megoldásaként a közalapítvány elnöke kifejtette: jó lenne, ha az érintetteket meg lehetne vizsgálni egészségi és szociális szempontból, és felállíthatnának egy "diagnózist". Ez alapján az ellátásban differenciálni kellene azokat, akiknek pszichés, alkoholfogyasztási vagy egyéb problémájuk, s azokat, akiknek "csak" lakhatási gondjuk van. Ezzel segítenék, hogy a rászorulók vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba - vélekedett.

Mint megemlítette, épp e héten tartják kétnapos konferenciájukat, amelyen a szakma képviselői erre a problémára is keresik majd a választ.

A BM keddi közleményében hangsúlyozta: eltökélt szándékuk, hogy rendet teremtenek a közterületeken, mert álláspontjuk szerint a szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedik nekik ezeknek a helyeknek az elfoglalását.

A tárca ezzel arra a több médiumban is ismertetett döntésre adott magyarázatot, amelynek értelmében kitiltanák az utcáról a hajléktalanokat. Az építési törvénynek a BM honlapján megjelent, tervezett módosítása szerint ugyanis szabálysértést követ el és megbírságolható lesz az, aki a közterületet nem arra a célra használja, amelyet a jogszabály meghatároz, hanem például ott lakik vagy ott alszik.

A minisztérium keddi közleményében kiemelte: "jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatóak legyenek".