Richard Weiler és Emmanuel Stamatakis a British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban ismertette elméletét, mely szerint "a magas halálozási- és megbetegedési aránnyal való összefüggése miatt, a fizikai passzivitás esetében is fontolóra kellene venni az önálló betegséggé való nyilvánítás lehetőségét". A szakemberek szerint a fizikai tétlenség és a rossz egészségügyi állapot között rendkívül szoros kapcsolat van - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

Az elhízást már az önálló betegségek közé sorolta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - emlékeztetett Weiler, aki a londoni Imperial College Healthcare munkatársa, és egyben háziorvosként is tevékenykedik. Az elhízás azonban gyakran mélyebb okra, a mozgásszegény életmódra vezethető vissza - tette hozzá.

"Hatalmas összeget ölnek bele a mozgásszegény életmód okozta tünetek - az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegség - kezelésébe, de a probléma gyökerét nem orvosolják. Ennek a hanyagságnak az oka, a modern orvostudományi oktatásra és a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) működésére vezethető vissza. Ugyanakkora energiát kell fordítanunk az egészséges életmód népszerűsítésére, mint az orvosi kezelésekre" - hangoztatta.

Idén májusban Weiler már beszélt arról, hogy a mozgásszegény életmód több betegség kialakulásáért felelős mint az elhízás. A bizonyítékok ellenére azonban a lustaság nem keltette fel a közegészségügy figyelmét.

A szakember úgy vélte, a háziorvosokat jutalmazni kellene, ha rendszeres testmozgásra buzdítják pácienseiket. Mindez nagyjából 1 millió font (336 millió forint) költséget jelentene, amely elenyésző összegnek számít ahhoz a 8,2 millió fonthoz (2,8 milliárd forint) képest, amelyet a lustaság okozta betegségek kezelésére költ évente az állam.

Weiler elmondása szerint a legújabb tanulmányok arról árulkodnak, hogy csupán minden huszadik ember teljesíti a minimálisan ajánlott testmozgást és továbbra sincs egyetlen összehangolt terv sem a probléma kezelésére.