Az Ohioi Egyetem kutatói egereken vizsgálták, hogy életkörülményeik mennyire vannak hatással rákos daganatuk fejlődésére. Öt-hat fős csoportokban élő egerek élethelyét bővítették ki 15-20 fősre - több teret, játékot, búvóhelyet és mókuskereket kapva ezzel.
A kutatók azt találták, hogy a környezetnek és a társakkal való interakcióknak meghatározó szerepük van a rákos daganat növekedésére. Azoknál az egereknél ugyanis, amelyek a kibővített élettérben éltek, három hét után 77 százalékkal csökkent a tumor tömege - öt százalékuk pedig kigyógyult a rákból új otthonában. Ugyanakkor nem mutatkozott javulás azoknál az állatoknál, akik a megszokott, kisebb életkörülmények között töltötték mindennapjaikat.
A Cell című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az agy hipotalamuszában található neurotrofikus faktor az, amely segít csökkenteni a tumor méretét. Ha valamelyik egérnél hiányzott ez a faktor, az új, kibővíttet életkörülmény jótékony hatásai nem érvényesültek - hangsúlyozták a szakértők.