Infostart.hu
eur:
385.52
usd:
331.06
bux:
119604.39
2026. január 14. szerda Bódog

Elhunyt Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja

Életének 89. évében, súlyos betegség után elhunyt dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a cserszegi fűszeres atyja.

Dr. Bakonyi Károly 1921. december 22-én született Csopakon. A Kertészeti Főiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát 1959-ben. Szőlőnemesítésből doktorált 1964-ben. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya Kertészeti Tanszékének cserszegtomaji kísérleti telepén kezdett el szőlőnemesítéssel foglalkozni, leghíresebb eredménye a cserszegi fűszeres borszőlő.

Tudományos főmunkatársként, kutatóként ment nyugdíjba 1982-ben.

Munkatársaival hat államilag minősített szőlőfajtát, számtalan értékelés alatt álló hibridet állított elő. Leírta a Magyarországon termesztett fügefajtákat és az olaszrizling klónszelektálási módszerét. Társszerzője volt a szintesen bakhátolt szőlő talajvédő hatásáról megjelent tanulmánynak, több könyvnek, egyetemi jegyzetnek.

A Zala Megyei Borfesztivál, Tudományos Napok kezdeményezője és társrendezője, tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságának, valamint a Zala Megyei Agrárkamarának, a Szőlő Bor Szövetség és Terméktanács elnökségének, illetve ő volt a Zalai Szőlő és Borosgazdák Egyesületének elnöke.

Csopak és Keszthely város díszpolgárának választották.

A cserszegi maradt talpon

Bakonyi Károly 2006-ban, a Manager magazinnak adott interjújában azt mondta: évszázados tapasztalat, hogy a telepített szőlőfajta összetételét mindig a koraibb érésűek javára változtatják. A szőlő északi elterjedési határán (ahol a magyar borvidékek is elhelyezkednek) a biztos és sok termést adó korai fajták minőségi szempontból is kiválóak: hozzák a 18-20 cukorfokot, gyengébb évben sincs szükség a bor javítására cukor- vagy mustsűrítmény adagolásával.

De szerencse is kell a sikerhez - tette hozzá a szőlőnemesítő, aki nem gondolta volna, hogy a hogy a cserszegi fagytűrésével is ki fog tűnni: az 1985-86-os és az 1986-87-es kemény telek után az - eleve hűvösebb klímájú vidékről származó - Rajnai rizling és a - direkt fagytűrésre szelektált, vad- és borszőlő keresztezéséből származó - Kunleány mellett csak ez a fajta maradt talpon.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×