eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Elhunyt Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja

Életének 89. évében, súlyos betegség után elhunyt dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a cserszegi fűszeres atyja.

Dr. Bakonyi Károly 1921. december 22-én született Csopakon. A Kertészeti Főiskolán szerzett kertészmérnöki diplomát 1959-ben. Szőlőnemesítésből doktorált 1964-ben. 1947-ben az Agrártudományi Egyetem Keszthelyi Osztálya Kertészeti Tanszékének cserszegtomaji kísérleti telepén kezdett el szőlőnemesítéssel foglalkozni, leghíresebb eredménye a cserszegi fűszeres borszőlő.

Tudományos főmunkatársként, kutatóként ment nyugdíjba 1982-ben.

Munkatársaival hat államilag minősített szőlőfajtát, számtalan értékelés alatt álló hibridet állított elő. Leírta a Magyarországon termesztett fügefajtákat és az olaszrizling klónszelektálási módszerét. Társszerzője volt a szintesen bakhátolt szőlő talajvédő hatásáról megjelent tanulmánynak, több könyvnek, egyetemi jegyzetnek.

A Zala Megyei Borfesztivál, Tudományos Napok kezdeményezője és társrendezője, tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, a Magyar Kertészeti Tudományos Társaságának, valamint a Zala Megyei Agrárkamarának, a Szőlő Bor Szövetség és Terméktanács elnökségének, illetve ő volt a Zalai Szőlő és Borosgazdák Egyesületének elnöke.

Csopak és Keszthely város díszpolgárának választották.

A cserszegi maradt talpon

Bakonyi Károly 2006-ban, a Manager magazinnak adott interjújában azt mondta: évszázados tapasztalat, hogy a telepített szőlőfajta összetételét mindig a koraibb érésűek javára változtatják. A szőlő északi elterjedési határán (ahol a magyar borvidékek is elhelyezkednek) a biztos és sok termést adó korai fajták minőségi szempontból is kiválóak: hozzák a 18-20 cukorfokot, gyengébb évben sincs szükség a bor javítására cukor- vagy mustsűrítmény adagolásával.

De szerencse is kell a sikerhez - tette hozzá a szőlőnemesítő, aki nem gondolta volna, hogy a hogy a cserszegi fagytűrésével is ki fog tűnni: az 1985-86-os és az 1986-87-es kemény telek után az - eleve hűvösebb klímájú vidékről származó - Rajnai rizling és a - direkt fagytűrésre szelektált, vad- és borszőlő keresztezéséből származó - Kunleány mellett csak ez a fajta maradt talpon.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×