Egy 1991-ben készült felmérés szerint még a magyarok több mint háromnegyede örült a kapitalizmus és a demokrácia beköszöntének, mostanra már csak a lakosság fele lelkes a szabadság ezen intézményeiért. A volt kommunista országok közül csak olyanok pesszimistábbak nálunk, mint Bulgária, Ukrajna és Oroszország. A volt kelet-német lakosság és a csehek maradtak a leglelkesebbek.

Az előző rendszert még azok is visszasírják, akik nem is emlékezhetnek rá

Az érdekesség az, hogy a magyar fiatalok szinte ugyanolyan kevéssé vannak jó véleményről a demokrácia és a szabad piac intézményéről, mint az ötvenes-hatvanas években járó lakosság, miközben sokkal kevesebb emlékkel rendelkeznek az akkori időkről. A 18-29 éves magyar fiatalok 60 százaléka tartja jónak a demokráciát és alig több mint a fele a piacgazdaságot. Ez az arány a lengyeleknél mindkét kategóriában 80 százalék körüli.

Annak ellenére, hogy lakosság többsége azért mégis támogatja a demokráciát, annak magyar megvalósulásával szemben 77 százalék elégedetlen, 91 érzi úgy, hogy az ország rossz úton halad, és csak 38 azt, hogy szavazata hatással van az aktuális politikai életre.

Nemcsak a politikai és gazdasági rendszerrel szemben kiábrándultak a magyarok, az általános személyes életével mindössze 15 százalék elégedett, vagyis alig történt emelkedés a '91-es adatfelmérés óta, pedig a legtöbb régiós országban nagy változás állt be a vasfüggöny leomlása óta - a magyarhoz hasonló mély depresszió után mára a lakosság közel fele elégedett a legtöbb országban.

A legtöbb volt szocialista országban még nagy a varázsa az erős politikai vezetésnek, csak a csehek, lengyelek és a volt kelet-németek többsége hisz abban, hogy a demokratikus intézmények, mint a parlament a legjobb módja az ország gondjai megoldásának.

A régió országai (Oroszország, Szlovákia és az egykori Kelet-Németország kivételével) első helyre sorolják nemzeti problémák közt a korrupciót. A megkérdezett magyarok 76 százaléka tartja a legnagyobb problémának, míg a bűnözés ennél hat százalékponttal kevesebbet kapott. Érdekesség még, hogy csak három országban került a top-problémák közé a szennyezés - Magyarországon, Ukrajnában és Oroszországban.

Az EU tagság megítélése is nagyon változó a tagországokban. Válaszuk szerint inkább jónak érzik a spanyolok, lengyelek és szlovákok többsége, míg a magyarok közül csak 20 százaléka mondja ugyanezt.