Egyre több jel utalhat arra, hogy Oroszország egyfajta hibrid háborút is folytat a tényleges ukrajnai katonai műveletek mellett. Az elmúlt napokban erről több európai vezető is beszélt a francia, német és a lengyel külügyminiszter mellett az Európai Bizottság elnöke vagy a NATO főtitkára is.

A kutató elmondta: hibrid hadviselés alatt jellemzően azt értjük, amikor a hagyományos katonai erő kombinálva van az állam nem katonai erejének széles eszköztárával. Ebbe beletartozik például a

gazdasági és információs hadviselés, és a szabotázsműveletek is.

Ugyanakkor Jójárt Krisztián úgy véli: a hibrid hadviselés alapvetően egy NATO által alkalmazott definíció, amit főleg az orosz hadviseléssel foglalkozó amerikai szakértők nem szeretnek, hiszen éppen a hagyományos katonai elem hiányzik az oroszok repertoárából.

A szakértő szerint orosz olvasatban éppen a Nyugat az, amelyik hibrid háborút folytat Oroszországgal szemben. Orosz olvasatban ez egy proxy háború, melyben a Nyugat támogatja Ukrajnát és harcol közvetlenül Oroszországgal szemben, miközben minden más eszköztárral, például információs hadviseléssel, gazdasági szankciókon keresztül próbálja meg gyengíteni, destabilizálni Oroszországot.

Tehát orosz olvasatban lényegében itt a Nyugat egészével szemben áll Oroszország háborúban, nem csupán közvetlenül Ukrajnával.

A kutató úgy véli: az orosz szándék kettős. Egyrészt az ukrajnai hadszíntér kiterjesztése. Ez áll a különféle szabotázsakciók mögött, hiszen a lipcsei repülőtér elleni támadásban egy ukrán teherszállító gépet akartak az oroszok célba venni eredetileg. A másik szál pedig az, hogy Oroszország célja ezekkel a műveletekkel az, hogy növeljék a Nyugat politikai költségeit.

„Ezek azok az információs műveletek, illetve szintén a szabotázs eszköztárával végrehajtott akciók, amik például a kritikus infrastruktúra ellen irányulnak. Németországban szabotázsakciók sorozata ért több nagyfeszültségű villamosenergia-hálózatot, amelyek során szándékosan okoztak rövidzárlatot” – hangsúlyozta Jójárt Krisztián.

Ha Oroszország úgy látja, és azt is kommunikálja, hogy közvetlenül a Nyugattal áll hadban, akkor a kutató elmondása szerint a nyugati társadalmak is így fogják látni,ám ez a fajta zsarolás láthatóan nem működik.

A magyar külügyminiszter, Orbán Anita azt közölte, hogy Magyarország kész együttműködni a hibrid fenyegetések elleni fellépésben. Ezekről is szót ejtett a beszélgetésben a kutató.

Hangsúlyozta: a német eset kapcsán látjuk, hogy az Európai Unió, illetve a NATO próbál egységesen fellépni. A kommunikációban is egységes volt a kiállás Németország mögött, illetve próbálják megakadályozni, vagy szigorítani az orosz állampolgárok beutazását az Európai Unióba.

Ezekben a műveletekben az orosz titkosszolgálatok igyekeznek nem elsősorban orosz állampolgárokat toborozni: nagyon sok művelet mögött ukrán, belorusz, vagy éppen uniós állampolgárok, például bolgárok állnak.

Kiemelte: Oroszország az utóbbi években a Telegramon és más csatornákon keresztül próbál úgynevezett „egyszerhasználatos” ügynököket toborozni, akiket bizonyos részfeladatokkal bíznak meg, gyakran nem is feltétlenül tudják, hogy ők az orosz hírszerzésnek dolgoznak, és ilyen módon hajtják végre ezeket a műveleteket.

„Úgy gondolom, hogy a szövetségesek részéről a titkosszolgálatok szorosabb koordinációja az, ami hathatós fellépés lehet, illetve meg kell próbálni Oroszországot elrettenteni attól, hogy ilyen műveleteket folytasson” – fogalmazott a kutató, aki szerint Oroszország nem tudja elérni a célját, a Nyugat leválasztását Ukrajnáról. Az igazi elrettentés pedig az lehet, ha jelzik az európaiak, hogy ők is tudnak költséget generálni az oroszok számára.

A cikk Domanits András interjúja alapján készült.