Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Az öngyilkosságba hajszoló 47 centi

Azok a fiúgyermekek, akik születésükkor igen kicsik, sokkal nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok felnőttként, mint nagyobb társaik. Még akkor is, ha a magasságkülönbséget gyermekkorukban behozzák - állapította meg egy kutatás.

Felnőttként nagyobb eséllyel követ el öngyilkosságot az a fiúgyermek, akinek testhossza születésekor nem éri el a 47 centit. A magzati növekedés ugyanis hosszú távú hatással lehet az agy kémiájára - derül ki svéd kutatási eredményekből.

A stockholmi Karolinska Intézet kutatói az 1973 és 1980 között született fiúgyermekek adatait vetették össze azokkal a számokkal, amelyek az 1999-ig elkövetett öngyilkosságokról szóltak. Összesen 759 öngyilkosságot vizsgáltak meg, amelyeket többnyire fegyverrel vagy késsel követtel el, az illető esetleg vonat elé lépett vagy leugrott egy magas épület tetejéről.

Kiderült, hogy a születési méret és az öngyilkosság között igen szoros volt a kapcsolat, de a kisebb súllyal születettekre is jellemzőbb a szuicid hajlam, mint a nagydarab gyermekekre. Normál testhossznak a kutatók az 51 centimétert tekintették, a rizikós szintnek pedig a 47 centi alattit. A súly esetében a 2500 gramm volt a határvonal.

A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy gyakrabban végeznek magukkal azok is, akik felnőttként élnek alacsonyabb testűként, mint az átlag.

A vizsgálat készítői szerint mindezért a szerotonin nevű hormon okolható, amelynek alacsony szintje az agy egész élethosszig tartó működésére hatással lehet. Kisebb testű babát általában azok az anyák szülnek, akik a terhesség alatt dohányoznak, a megengedett igen alacsony szintnél több alkoholt fogyasztanak, szegényes koszton élnek, esetleg kábítószereznek.

A vizsgálati eredmények által az orvosok a jövőben több segítséget nyújthatnak a várandós anyáknak ahhoz, hogy már a magzati korban javítsák gyermekeik életkilátásait.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×