Sohár Pálné emlékeztetett: az ember mindig kívánatosabbá akarta tenni az élelmiszereket, hogy szebb és jobb állagúak legyenek, és tovább lehessen azokat eltartani.

Csak éppen ezt sokszor túlzásba viszik, pedig nem csak káros adalékanyagokat nem szabad használni, a legális alkalmazással sem szabad becsapni a vásárlót - tette hozzá.

Az OÉTI Élelmiszeradalék és Kémiai Szennyezőanyag főosztályának vezetője kifejtette: amikor az adalékanyagok biztonságával elkezdtek foglalkozni az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején, még az volt a szabály, hogy az adalékot azzal az élelmiszerrel együtt kell állatkísérletnek alávetni, amellyel megeszik.

De ha az adalékanyagokkal kezelt hústermékhez eszem például egy zöldségkonzervet, akkor megint másmilyen adalékokkal vegyül. Az összes variációt biztosan nem lehet kipróbálni, ezért most az a szabály, hogy minden gyanús esetet ki kell vizsgálni - fejtette ki Sohár Pálné.

A szakember hozzáfűzte: nemrég tiltott be az Európai Unió olyan mesterséges színezéket, amelyet korábban engedélyezett, mert felmerült a gyanú, hogy ártalmasak lehetnek.

Az OÉTI főosztályvezetője kérdésre válaszolva elmondta: a magyar gyártók meggondolják az adalékanyagok használatát, hiszen azok nem olcsók, nem alkalmazzák azokat fölöslegesen.

Javuló helyzet

A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a magyar termékek semmivel sem rosszabbak a kémiai élelmiszer-biztonság szempontjából az európai uniós átlagnál.

Szeitzné Szabó Mária szerint ugyanakkor szükség lenne arra, hogy egy speciális ellenőrző csoport vizsgálhassa az áruk adalékanyagait, hiszen a kémiai élelmiszer-biztonság piacképességi kérdés is.

A szakember kiemelte, hogy az utóbbi időszakban javult a helyzet a nehézfém (ólom, higany, kadmium) és a szerves szennyező anyagok tekintetésben.