Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Új aranykor kezdődik ötven fölött

Az ötven fölöttiek boldogabbak, mint életükben bármikor - derült ki egy nagy-britanniai felmérésből. Az új aranykorba lépettek ambiciózusak, kevésbé stresszesek, anyagi helyzetük pedig kiegyensúlyozott.

Az aranykor már nem 30, hanem 50 évesen kezdődik a britek számára: a jelzálogot már kifizették, a gyermekeiket útjukra bocsátották, így ismét élvezhetik az életet.

Közérzetüket egyetlen dolog rontja: a hátrányos megkülönböztetés. Becslések szerint jövőre már az ezret is elérheti havonta azoknak a pereknek a száma, amelyeket az ötvenesek-hatvanasok azért indítanak, mert a koruk miatt veszítik el a munkahelyüket.

Az új brit törvény szerint 65 év felett is aktívak maradhatnak a munkavállalók, ha munkaadójuk ezt vállalja. Az elutasítást azonban indokolni kell.

Az ötven fölöttiek ugyanis erejük teljében vannak. Ambícióik megmaradtak, és eszükben sincs visszavonulni, sőt: közel egyharmaduk azt állítja, több célja van, mint harminc éves korában. Egészségesebben étkeznek, és tovább élnek, mint a szüleik, kétharmaduk pedig egyenesen azt állítja: most a legboldogabb életében.

Nagy-Britanniában 20 millió ötven évesnél idősebb ember él, és a nyugdíjba készülőknek csupán az 5 százaléka gondolja úgy, hogy az élete munka nélkül unalmas lesz majd. A nyugdíjas kort 82 százalékuk utazással, 60 százalék a számítógép jobb megismerésével, 61 százalék új hobbi - festés, jóga - felfedezésével, 43 százalék pedig tanulással szándékozik tölteni.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×