Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

A sólyi gyermekgyilkosság gyanúsítottja letartóztatásban marad

Indítványozta a Veszprém Megyei Főügyészség a sólyi emberölés fiatalkorú gyanúsítottja letartóztatásának három hónappal történő meghosszabbítását, amelynek a bíróság helyt adott.

A különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt folytatott nyomozás szerint a fiatalkorú elkövető megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2018. május 18-án este Sóly határában megölte a nyolcéves sértettet, akit ismert.

A bíróság a letartóztatás meghosszabbítása miatt ülésezett, amelyen az ügyészi indítványnak helyt adott. Megállapították, hogy a fiatalkorú gyanúsítottnál továbbra is fennáll a szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítás megnehezítésének veszélye. Ennek megakadályozására csak a kényszerintézkedés alkalmas.

A megölt kislány édesanyja a veol.hu kérdésére azt mondta, örül a bírósági végzésnek, hogy az illető továbbra is börtönben marad. Hozzátette, a férfi megérdemelné, hogy az történjen vele, ami a kislányával, aki gyermekként meghalt, soha többé nem lehet velük.

Mint mondta: a borzalmas tragédia az egész család életét tönkretette, máig nem tudtak napirendre térni a történtek felett.

A nyolcéves sólyi kislány, Adrienn tavaly május 18-án, délután tűnt el rollerezés közben, majd néhány órával később találták meg holtan. A feltételezett elkövetőt nemsokára elfogták. A 16 éves hajmáskéri F. F. beismerte tettét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×