A Fővárosi Főügyészség életfogytig tartó szabadságvesztést indítványozott mindkét vádlott esetében.

A vádirat lényege szerint a szlovák állampolgár Jozef R. elsőrendű vádlott P. Tamás másodrendű vádlottól megbízást kapott Boros József Károly megölésére, mert a sértett korábban terhelő vallomást tett P. Tamásra és társaira is több bűncselekménnyel kapcsolatban. Jozef R. a megbízást elfogadta, majd az általa megtervezett robbantásos merénylet előkészítésébe Jozef H.-t is bevonta. Jozef R. beszerezte a robbanóanyagot, és távirányításos robbantószerkezetet készített, valamint a sértett mozgását, az általa rendszeresen használt útvonalakat is feltérképezte.

Ezután, Jozef R. utasításai szerint, Jozef H. a mintegy 4500-5000 grammnyi, TNT-t tartalmazó robbanóanyagot egy Polski Fiatba rejtette, amelyet hamis okiratokkal szerzett meg. Az autót Jozef H. a bűncselekmény elkövetése előtti napokban leparkolta az Aranykéz utca 1-3. szám előtti útszakaszon, ahol a sértett naponta közlekedett.

Boros József Károly 1998. július 2-án 11 óra 44 perckor gépkocsival érkezett a helyszínre, ahol Jozef R. már lesben várta. Pár perc múlva, amikor a sértett gyalogosan elhaladt a Polski Fiat közelében, Jozef R. távirányítással működésbe hozta a robbantószerkezetet.

A robbantás következtében a merénylet célpontja, Boros József Károly és még három ember életét vesztette, húszan különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek.

A Fővárosi Főügyészség L. János György gyanúsítottal szemben a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntette, az ismeretlen helyen tartózkodó Jozef H. ügyét pedig elkülönítette.

Az 1998. július 2-ai volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak. Pusztító erejű pokolgép robbant Budapest belvárosában, az V. kerületi Aranykéz utca 2. számú ház előtt.

A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven emlegetett Boros József Károly ismert vállalkozó volt, akit a rendőrség koronatanúként tartott számon az olajmaffiaügyben. Nyilvánosságra hozott rendőrségi videovallomása és az alvilágot leleplező nyilatkozatai miatt a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjainak többsége már rég halottnak szerette volna őt tudni. Boros az ellene korábban elkövetett merényletek utáni kihallgatásokon neveket, eseményeket, helyszíneket említett meg, amelyek az olajüzlethez és az akkori robbantássorozathoz kapcsolódtak.

A hatalmas erőkkel meginduló nyomozás kiderítette, hogy a felrobbantott kis Polskit hamis személyi igazolvánnyal vásárolta meg Jozef Hamala, egy szlovák állampolgárságú, szlovák és magyar alvilági kapcsolatokkal rendelkező férfi, akit azonban a nemzetközi körözés ellenére nem találtak meg. Hamalát a rendőrség ismerte már mint a hírhedt Josef Rohác szervezetének tagját.

A cseh rendőrség 2008. október végén közúti ellenőrzés során elfogta Jozef Rohácot. A kiadatási eljárás után 2009 júliusában a Fővárosi Főügyészség előre kitervelten elkövetett emberölés kísérlete és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés miatt vádat emelt ellene. Büntetőpere 2010. február 23-án kezdődött, és 2010. október 26-án a Fővárosi Bíróság első fokon felmentette az előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének vádja alól (egy másik, a Seres Zoltán halálát eredményező, 1999. április 12-ei merényletben), de két év börtönre ítélte robbanóanyaggal visszaélés miatt, és három évre kiutasította Magyarországról. Az Aranykéz utcai ügyben felelősségre vonás nem történt.

Rohácot a Fenyő-gyilkosság ügyében Magyarországon kiadott európai elfogatóparancs alapján 2011 februárjában ismét őrizetbe vették Szlovákiában. Szlovákia kiadta Magyarországnak, ahol előzetes letartóztatásba került. Az ellene folyó vizsgálat során az Aranykéz utcai eset ügyében is felmerültek újabb szempontok.

A Terrorelhárítási Központ 2012. július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések miatt. Egyikük, Portik Tamás 1994 és 2000 között az - olajügyletekkel kapcsolatba hozott - Energol Rt. igazgatója volt. A cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. Egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját is vezette.

A hatóságok őt gyanúsítják az 1996-os Prisztás-gyilkossággal, valamint Seres Zoltánnak és testőrének meggyilkolásával is. Portik Tamás a vádirat szerint 1996-ban elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti. Egy ismerőse csalta a III. kerületi Ladik utcai tetthelyre az áldozatot, ahol Portik Tamás testőre pisztollyal megölte őt. Portik Tamást a Prisztás-gyilkosség ügyében felbujtóként elkövetett minősített emberölés miatt 2014 februárjában első fokon, nem jogerősen tizenegy év fegyházra ítélte a Fővárosi Törvényszék.