Neil Clark, a glasgow-i Hunterian Múzeum kurátora arra alapozza elméletét, hogy az úszó elefántból gyakorlatilag csak vastag ormánya, és néhány púp látszik, ami nagyjából megfelel a Loch Ness-i szörny leírásának.
Ráadásul a legtöbben az 1930-as évek elején vélték látni a szörnyet, pont akkoriban, amikor egy elefántokat is felvonultató cirkusz járta a környéket.
Bertram Mills cirkuszigazgató 1933-ban még közzé is tette, hogy aki elfogja cirkusza számára a szörnyet, az 20 ezer font, mai értéken 386 millió forintnyi jutalmat kap - jegyzi meg Neil Clark, hozzátéve, hogy könnyen előfordulhat: azért volt ennyire nagylelkű a cirkuszigazgató ajánlata, mert jól tudta, hogy soha senkinek nem kell majd kifizetnie.
Az 1400 éves legenda
A szörny létéről azonban a VI. század óta keringenek legendák. Az egyik szerint a hittérítő Szent Columba 565-ben megmentett egy embert, akit egy szörny támadott meg. Azóta több százszor vélték látni a szörnyet.
A glasgow-i paleontológus elismeri, hogy a 30-as évek előtti és utáni észleléseket nem magyarázza meg elmélete, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a legtöbben pont 1933 környékén látták a szörnyet.
Az új elmélet nyomán ismét fellángolt a skóciai szörny körüli vita. A Loch Ness-i tó környékén élők, mondani sem kell, nem fogadták túl lelkesen azt az elképzelést, hogy híres szörnyük egy cirkuszigazgató marketingfogása lett volna.
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább





