Magyarország visszatér az EGT és Norvég Alapokhoz, amivel mintegy 92 milliárd forint támogatás érkezik a zöld átállásra, az egészségügyre, a helyi közösségekre, a kultúrára és a roma felzárkózásra – mondta a pénzügyminiszter, miután aláírták a két alapról szóló megállapodást. A támogatásokból 29 milliárd forintot fordítanak a zöld átállás támogatására, csaknem 6-6 milliárd forintot kulturális és roma integrációs programokra költenek, több mint 15 milliárd forint jut helyi fejlesztések támogatására, az egészségügyre pedig 9 milliárd forint.

Duplájára emelik a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékkal élő gyermekek után járó emelt összegű családi pótlékot is jövőre – erősítette meg a miniszterelnök. Magyar Péter közösségi oldalán azt írta, hogy mintegy 134 ezer gyermek részesül ma ilyen emelt családi pótlékban, jövőre pedig a nekik járó havi 23.300 forint 46.600 forintra emelkedik. Az emelés csaknem 29 ezer tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, saját jogon nevelési ellátásra jogosult felnőttet is érint.

Összesen 250 milliárd forintot fordít a kormány a Széchenyi Kártya Programra és az Agrár Széchenyi Kártya konstrukcióira a jövő évi költségvetésben – erősítette meg a gazdasági és energetikai miniszter. Kapitány István bejegyzésében felidézte, hogy a Széchenyi Kártya Program állami kamattámogatással nyújt hitelt a kis- és középvállalkozások likviditási, forgóeszköz- és beruházási igényeire, az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciók pedig a mezőgazdasági vállalkozásoknak nyújtanak célzott finanszírozást.

Csak a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartó KAP-rendeletet tud támogatni Magyarország - jelentette ki agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter az uniós mezőgazdasági és halászati tanács luxembourgi ülése előtt. Bóna Szabolcs videóüzenetében elmondta, a 2027 utáni hétéves költségvetési időszakban rendelkezésére áll majd a gazdák számára legfontosabb területalapú támogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás.

Megduplázódott a közérdekű bejelentések száma a Közbeszerzési Hatóságnál. Az év első 9 hónapjában 154 jelzés érkezett, szemben az előző év azonos időszakának 75 bejelentésével. Kovács László, a hatóság elnöke szerint a bejelentések kivizsgálása segíti az átláthatóságot és a korrupciós kockázatok feltárását.

A jogállamiság magyarországi helyzetét vizsgálja Budapesten 3 napon át az Európai Parlament szakbizottsága. A delegáció elsősorban az áprilisi választások óta történt változásokat ellenőrzi. A küldöttség megállapításai közvetlenül befolyásolják egyebek mellett a Magyarországnak járó, még zárolt uniós források sorsát.

Meghosszabbítaná 3 hónappal Hankó Balázs és társai letartóztatását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Bodó Marianna, az ügyészség szóvivője ezt a 24.hu kérdésére közölte. Ha a bíróság helyt ad az indítványnak, akkor a Fidesz-kormány volt kulturális és innovációs miniszter februárig marad letartóztatásban.

Feljelentést tett a Pénzügyminisztérium Nagy Márton volt miniszter utazásai miatt hűtlen kezelés, költségvetési csalás és hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekmények megalapozott gyanújával. A tárca közleménye szerint a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium által okozott kár meghaladja a 100 millió forintot.

Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ néven működik január 1-jétől a BKK, a rövidítés megmarad. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakcióvezetője Facebook-bejegyzése szerint a BKK regionális közlekedésszervezővé alakul. Ez a gyakorlatban összehangolt menetrendeket, egységes utastájékoztatást és hatékonyabb hálózatot jelent, a tarifaszövetség is érvényben marad.

A Wall Street Journal értesülései szerint az Egyesült Államok Orbán Viktort szeretné az ENSZ következő főtitkárának, és már felvetette a volt magyar miniszterelnök jelöltségét. Washington úgy véli: Oroszország és Kína is támogathatná Orbán Viktort, így a három nagyhatalom közös jelöltje lehetne. A tervről még nem született döntés. A beszámoló szerint Orbán Viktor csak akkor vállalná a jelölést, ha biztosnak látná a győzelmét.

Szerbiában az Egyetemista Lista nyerte a rekordrészvétel mellett tartott vasárnapi előrehozott parlamenti választást. Aleksandar Vučić volt köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét, így az ellenzéki lista 140 mandátumot szerezhet a 250 fős parlamentben, míg a kormányzó pártok koalíciója 104 képviselői helyre számíthat. A Vajdasági Magyar Szövetség a vártnál gyengébben szerepelt, de megőrizte parlamenti képviseletét, várhatóan 2 mandátuma lesz a korábbi 6 helyett. A győztes Egyetemista Lista listavezetője az újvidéki vasútállomáson két éve történt tragédia kivizsgálását nevezte elsődleges feladatnak.

A választás eredményét Szerbia több városában utcai felvonulásokkal, énekléssel, tűzijátékkal ünnepelték, Aleksandar Vucic 12 éve volt hatalmon az ország miniszterelnökeként és államfőjeként. A Vajdasági Rádió és Televízió bocsánatot kért nézőitől az elmúlt évek egyoldalú és elfogult tájékoztatásáért, a televízió egyes csatornájának megbízott főszerkesztője lemondott. Magyar Péter miniszterelnök telefonon gratulált a győztes Egyetemista Lista vezetőinek, és biztosította őket Magyarország támogatásáról.

Brazíliában Luiz Inácio Lula da Silva nyerte az elnökválasztás második fordulóját, így negyedszer is őt választották meg az ország államfőjének. A választási bizottság adatai szerint a hivatalban lévő elnök a szavazatok 52 százalékát szerezte meg, míg ellenfele, Flávio Bolsonaro szenátor 48 százalékot kapott. A korábbi államfő, Jair Bolsonaro fia nem ismerte el vereségét, és kezdeményezi a választás megsemmisítését.

Mintegy 4 milliárd dollárt tervez befektetni egy új összeszerelő üzem építésébe a Volkswagen Csoporthoz tartozó német Audi az amerikai Georgia államban - jelentette be az amerikai elnök. Donald Trump egy kampánygyűlésen azt mondta: a Perry közelében létesülő üzem várhatóan évi 200 ezer darab SUV-t gyárt majd és 2031-re éri el a teljes kapacitását. Németországban közben bírálatok össztüze zúdult az Audi-vezérre, amiért megjelent Donald Trump kampányrendezvényén.