A jövő évi költségvetés benyújtásakor, napokon belül kiderülhet, milyen nyugdíjpolitikát tervez a Tisza-kormány. Farkas András nyugdíjszakértő úgy véli, hogy a 14. havi nyugdíj bevezetésére több forgatókönyv is elképzelhető: a jelenlegi szabályozás szerinti egyheti összeg kifizetése mellett fokozatosan, négy év alatt is eljuthatnak a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összegig. Ebben az esetben jövőre két-, majd háromheti nyugdíj következne, 2029-ben pedig már négyheti juttatás. A szakértő szerint a kormány rászorultsági alapon is dönthet, az egyes megoldások azonban eltérő politikai kockázatokkal járnak.

Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszerben várhatóan jóval nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve.

A tippje szerint az eredeti terv alapján jövőre kétheti nyugdíjat fizethetnek ki a 14. havi juttatás részeként, bár hangsúlyozta, hogy ez egyelőre csak feltételezés, majd jövő héten derül ki, hogyan döntött a kormány.

Szerinte a nyugdíjrendszerben jelentősen erősödik a szolidaritás elve a minimálnyugdíj emelésével és az afölötti jövedelmi sávok differenciált kiegészítésével. Emiatt nem tartja valószínűnek, hogy a kormány a 14. havi nyugdíjat is rászorultsági alapon alakítaná át.

Az világos, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj is egy „politikai adomány” a magyar nyugdíjasoknak, de egy rendkívül fontos dolgot nem szabad elfelejtenünk, amikor a magyar nyugdíjasok juttatásairól van szó – érvelt Farkas András:

a látszat ellenére a magyar nyugdíjasokra nagyon keveset költ a magyar állam, a GDP 6 százalékát, míg az uniós átlag több mint 9 százalék.

Ha a teljes nyugdíjköltségvetést nézzük, akkor se sokkal jobb a helyzet: ez 7,5 százalék kompletten a magyar GDP-ben, az EU-s arány pedig 10,9 százalék. Tehát arányosan nagyjából 2000 milliárd forinttal kevesebbet költünk a nyugdíjasainkra, mint az unió átlaga – mutatott rá.

Farkas András szerint

Magyarország a 27 uniós tagállam közül a 25. helyen áll a nyugdíjak tekintetében. Ráadásul a hazai rendszer sajátossága, hogy kizárólag az állami nyugdíjra épül.

A foglalkoztatói nyugdíjpillér teljesen hiányzik, az önkéntes megtakarítások szerepe pedig egyelőre korlátozott. A szakértő ezért úgy véli, különösen óvatosan kell hozzányúlni a rendszerhez, hiszen a nyugdíjasok megélhetése döntően az állami ellátástól függ.

A magyar egy munkaalapú nyugdíjrendszer, vagyis a járulékfizetéssel, a szolgálati idővel, munkával, gyerekneveléssel időskorú honfitársaink „megszolgálják” a nyugdíjukat, nem pedig szociális juttatásként kapják.

A cikk alapjául szolgáló összeállítást Kocsis Éva készítette.