Van néhány mutató, amely arról szól, milyen az ország népességének az egészségi állapota.

Magyarországon az egyik legfontosabb adat, amit a népegészségügy használ, az a születéskor várható átlagos élettartam, ami – mint Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos az InfoRádió Aréna című műsorában rámutatott – elmarad az Európai Unió átlagától.

„Ezen kívül használjuk az egészségben eltöltött várható élettartam mutatót, ez is elmarad az európai uniós országok átlagától. És van még kettő nagyon fontos mutató: az egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás, valamint az elsődleges megelőzéssel elkerülhető halálozás” – sorolta. Szerinte nem nagy titok, hogy mindkét utóbbi mutató is sokkal kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag, nevezetesen a duplája annak.

De nem is ez szerinte a legnagyobb baj, hanem hogy

az ország gazdasági fejlettségéhez képest is kedvezőtlenek az adatok.

A V4-országokhoz sok tekintetben hasonlít Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia egyszerre csatlakozott velünk az EU-hoz, sok a közös hagyomány is, de népegészségügyi téren a három másik V4-ország „elhúzott tőlünk” a fent említett mutatókban.

„Igazából nekünk most már nem is csak az európai uniós átlaghoz kellene felzárkóznunk, hanem a másik három visegrádi ország átlagához is. És vannak olyan mutatók, amiben már Románia is előz. Tehát nekünk a gazdasági fejlettségünkhöz képest is rosszak a mutatóink, ez pedig visszavezethető arra, hogy nagyon gyenge az egészségügyi ellátórendszeren belül a prevenciós szemlélet, illetve a megelőzés finanszírozása is” – hangsúlyozta Oroszi Beatrix.

Szerinte sokan beszélnek róla, de

a magyar egészségügyi ellátórendszer nem igazán megelőzés-központú, és a betegségek felismerése sem történik túl korán.

Ebben segítenének épp a népegészségügyi szűrőprogramok, de ezekre nagyon kevés ember megy el. Aláhúzta: nagyon későn ismerjük fel azokat a betegségeket, amelyek egy korábbi stádiumban gyógyíthatóak lennének.

És ez csak az okok egyik csoportja. A másik, hogy olyan az életmódunk, amilyen. „A magyar ember alapvetően nem feltétlenül él egészségesen. Minden negyedik magyar felnőtt dohányzik, átlagosan minden harmadik magyar felnőtt iszik. Ezen kívül minden ötödik magyar felnőtt elhízott, és ha a túlsúlyt is nézem, akkor minden második magyar felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, átlagosan minden harmadik magyar felnőtt fizikailag inaktív” – sorolta.

Ezek viszont, mint rámutatott, befolyásolható és

megváltoztatható életmódi tényezők,

amelyeken mindannyian képesek lennénk változtatni, az államnak pedig segítenie kellene abban, hogy az emberek egészséges döntéseket, egészséget támogató választásokat hozzanak. Abban az esetben, ha ezeket a kockázati tényezőket sikerülne visszaszorítani, akkor mi, magyarok sokkal egészségesebbek lennénk, tovább élnénk, és ezt ráadásul jó egészségben tehetnénk.

Hogy mit csináltak, csinálnak jobban a környező országok? Oroszi Beatrix szerint egész egyszerűen jobb a kommunikációjuk, jobban meg tudják szólítani az embereket, akik jobban felmérik és el is fogadják, hogy saját maguk is felelősek a sorsukért.

Exterd Tibor teljes interjúja alább megtekinthető, meghallgatható.