1,7 százalék volt az éves szintű növekedés, mind az első, mind a második negyedévben, és ez lényegében megerősítette azt a várakozást, hogy a magyar gazdaságnak sikerült kilábalnia az előző három évre jellemző stagnáló, enyhén visszaeső periódusából, tehát ez mindenképpen pozitív, hogy egy ciklikus fordulatot hozott az idei év a növekedésben – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban.

Hozzátette: az év egészére vonatkozó előrejelzésük is 1,7 százalék, és ha nem pontbecslést kellene adni, akkor azt mondanám, hogy valahol másfél-két százalék között tehet az idei évi GDP-növekedés – fogalmazott, hozzátéve: a harmadik negyedév az aszálykárok miatt, illetve az augusztusi mini energiaválság miatt azért valamivel kedvezőtlenebb lehet, mint a második negyedév volt. Aztán a negyedik negyedévben megint várnak egy kis élénkülést.

Összességében az ipar teljesítménye végre pozitívan tud hozzájárulni az egész évben a növekedéshez, de a nagy kép abból a szempontból változatlan, hogy a növekedés legfőbb hajtóereje az idén is a lakosság, a háztartások fogyasztása. 2027-ben tovább növekedhet- a GDP, és Nyeste Orsolya szerint

a növekedési fordulat most viszonylag tartósnak tűnik.

Bár ilyenkor mindig hangsúlyozzuk a bizonytalanságokat, amik leginkább a globális kereslet oldaláról jöhetnek, de összességében a növekedés enyhe gyorsulását várjuk 2027-re, 2,2 százalék az előrejelzésünk – fogalmazott az elemző.

Jövőre is pozitív hozzájárulást várnak a háztartások fogyasztásától, és várakozásaik szerint 2027-ben ehhez már markánsabban fel tudnak zárkózni a beruházások, amelyek az elmúlt három évben negatívan járultak hozzá a növekedéshez. A nettó export oldaláról is egy kis javulást várnak, és az export hozzájárulása a növekedéshez a külső kereslet várható javulása nyomán 2027-től kicsit jobban erősödhet, mint az idén.

Mint Nyeste Orsolya elmondta:

az idei évben éves átlagban 1,8 százalékos inflációt várnak.

Nagyon kedvezőek voltak a folyamatok az év eddig eltelt 8 hónapjában, augusztusban mindössze 1,3 százalékon állt az infláció. Innen várunk az év hátralévő hónapjaiban egy lassú gyorsulást, év végén 2,2-2,3 százalék lehet az infláció, és így jön ki az éves átlagos adatra 1,7–1,8 százalék. És aztán 2027-ben pedig már közelebb kerülhet az infláció a jegybank 3 százalékos céljához, 2,8 százalékot várunk éves átlagban – mondta.

Az elemző szerint

valószínűleg folytatódni fog a jegybank kamatcsökkentési ciklusa, ami az idei évben elkezdődött,

viszont a szeptemberi további kamatvágásnak a geopolitikai helyzet nyomán most már kisebb a valószínűsége. A jegybank alapvetően továbbra is az inflációs kilátásokat figyeli, igyekszik fenntartani a pozitív reálkamatszintet, igyekszik az inflációs várakozásokat mérsékelt szinten tartani, és igyekszik a forintárfolyam stabilitását fenntartani, hiszen ez kulcsfontosságúvá vált az infláció alakulása szempontjából.

Mint fogalmazott, látnak még esélyt arra, hogy az augusztus végi 5,5 százalékról akár még az idén is csökkenjen a kamat.

Az alapvárakozásunk a kamatpályára az idei év végére 5 százalék,

tehát még két darab 25 bázispontos kamatcsökkentés, úgy gondoljuk, beleférhet az idei évben, és aztán 2027-ben már lassabb ütemben, de azért folytatódhat ez a kamatcsökkentési ciklus, és a jövő év végén várakozásunk szerint 4,5 százalékon áll majd a jegybanki alapkamat – tette hozzá.

A kérdésre, hogy a forint stabilizálódhat-e ezen a szinten, úgy vélekedett: április után volt egy nagyon jelentős forintfelértékelődés, az euróval szembeni árfolyam 350 alá erősödött, és aztán innen jött a nyári hónapokban egy korrekció. Először inkább 353-60 között, aztán 363-65 között stabilizálódott a kurzus, jelenleg inkább oldalazó mozgásokat látunk, trend nélkül.

„Úgy gondoljuk, hogy

rövid távon az energiaárak alakulása lesz a legfontosabb forintmozgató tényező

a közel-keleti helyzet újabb eszkalációja miatt, de ha energiaár-fronton megnyugvás következik be, akkor alapvárakozásunk szerint a forint árfolyama az euróval szemben vissza tud erősödni 360 alá, és 2027-28-ban inkább egy 353-60 közötti árfolyamsávot valószínűsítünk” – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.