„Nem egészen felmérésekről van szó, hanem az ENSZ felülvizsgálati folyamatáról, aminek az aktuális ciklusa most indult” – mondta az InfoRádióban Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója, aki részt vett az eseményen Genfben, Magyarország képviseletében.

Mint mondta, jelen esetben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának van egy átfogó vizsgálati mechanizmusa, amiben időről időre megvizsgálják minden tagállam emberi jogi helyzetét, ennek pedig része a gyermekvédelem is, a magyarországi szervezet ezen vett most részt. Az ügyvezető kijelentette: ez gy lehetőség arra, hogy a teljes nemzetközi közösség újra meg újra mérlegelje minden állam teljesítményét és kihívásait ezen a területen.

Mészáros Antónia elmondta, Magyarország most a negyedik ciklusára készül, legutóbb 2021-ben volt terítéken. Fontosnak találta még hangsúlyozni, hogy

ez nem egy bírósági eljárás, nem hoznak ítéletet hazánk felett, csupán azt vizsgálják, hogy mire van még szükség, hol kellenének további előrelépések.

Az ülés, ahol majd kérdezik Magyarország képviselőit, november 1-én lesz. Az UNICEF Magyarország vezetője szerint most arra volt lehetőség, hogy egy nagyon fontos előkészítő állomásként civil szervezetek beszélhettek a tagállamok képviselőivel, és megpróbálták elérni, hogy az általuk fontosnak tartott ügyek egyáltalán bekerüljenek ebbe az államközi párbeszédbe.

Az UNICEF Magyarországnak pedig arra volt lehetősége Genfben, hogy kiemeljen három területet, ami a szervezet szerint prioritást élvez, és ahol szükség lenne arra, hogy a tagállamok fokozott figyelmet szenteljenek a magyar helyzetnek. Ezek közül

az egyik a gyermekvédelmi rendszer működése, a másik az oktatási egyenlőtlenség, a harmadik pedig a gyerekek mentális egészségével kapcsolatos kihívások.

Azt, hogy ezeken a területeken mekkora a baj, Mészáros Antónia szerint már mindenki tudja, lévén a politikában is igencsak előtérbe kerültek, ebben viszont a szervezet hatalmas lehetőséget lát. Hatalmas társadalmi érdeklődés övezi a témát, és az új kormány is deklarálta, hogy prioritást ad a kérdésnek.

Az ügyvezető igazgató kijelentette: most már elmondható, hogy a rendszer nem védi megfelelően a legkiszolgáltatottabb gyermekeket, és a nagyságrendileg 21 ezer állami gondoskodásban lévő gyerekből mintegy 7 ezren kifejezetten a szegénység vagy a megfelelő életkörülményekhez szükséges szolgáltatások hiánya miatt nem élhetnek a családjukkal, nem pedig azért, mert lemondtak róluk.

Mindez pedig annak dacára van így, hogy az anyagi okokból történő családból való kiemelést egyébként a jogszabályok tiltanák

– húzta alá. Mészáros Antónia arról is beszélt, hogy továbbra is százas nagyságrendben ragadnak gyermekek kórházakban, 2026 áprilisában is 325 olyan csecsemő vagy kisgyerek élt úgy különböző intézményekben, hogy egyébként nincs rá egészségügyi okuk, hanem egyszerűen a rendszer képtelen őket elhelyezni. Eközben pedig több mint 1200 gyerek él veszélyeztető családi környezetben ugyanezért, ugyanennyien pedig már gyermekvédelmi gondoskodásban vannak, de még mindig várják a számukra megfelelő elhelyezést. Ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit – tette hozzá

Az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója azt is hangsúlyozta: tudomásuk van arról is, hogy minden ötödik állami gondozott gyermek bántalmazásról számolt be attól a rendszertől, ami a védelmükre lenne hivatott, emellett

a gyámok 38 százaléka mondta, hogy tud olyan esetről, amikor gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalokat szexuális kizsákmányolás ért.

Az ügyvezető igazgató szerint az UNICEF Magyarországnak vannak reformjavaslatai minden területen, és a genfi eseményen ezek előadására is volt lehetőség a tagállamok előtt. Példaként hozta fel, szükség lenne arra, hogy megfelelő anyagi forrásokat kapjon az egész terület, beleértve a megelőző gyermekvédelmi szolgáltatásokat és a családok segítését, hogy kiemelésre már sor se kerüljön. De említette még a lakhatási támogatásokat is, hogy a gyerekeknek ne kelljen családon kívül felnőniük, ha azok a családok közben szeretnének gondoskodni róluk.

Mint mondta, mindezeken kívül családi jellegű elhelyezésre van szükség a kórházban ragadtak számára is, ehhez viszont a nevelőszülői hálózat kiterjesztésére és megerősítésére van szükség, főleg az olyan családokéra, akik vállalnak speciális típusú ellátást, például csecsemők gondozását, vagy fogyatékossággal élő, állami gondoskodásban felnövő gyerekek gondozását.

Mindezeken túl egy megfelelő monitorozási rendszerre is szükség lenne az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója szerint, azaz folyamatosan felügyelni és figyelni kellene az ellátások biztonságát.

De ki kellene alakítani egy olyan mechanizmust is, ami gyerekbarát, és a gyerekek számára érthető és elérhető módon lehetőséget biztosít nekik is arra, hogy jelezzék, hogyha problémáik vannak. Mindemellett megfelelő kivizsgálásokra, elszámoltathatóságra és traumatudatos támogatásra is nagy szükség lenne mindazok számára, akik már áldozattá váltak – szögezte le.

A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.