Infostart.hu
eur:
372.45
usd:
339.31
bux:
141079.29
2026. november 20. péntek Jolán
Egy, a szárazság miatt összezsugorodott, visszahúzódott tó medre.
Nyitókép: Pexels

Főtájépítész: most pusztít a „hamis tél”

A főtájépítész szerint a pusztító csapadékhiány a talaj összetételét is tönkreteszi. A növények pedig a túlélés érdekében őszi-téli üzemmódba váltanak, hogy aztán az eső érkezésekor újra úgy viselkedjenek, mint tavasszal, de akkor már sajnos késő.

Augusztus közepére-végére jellemző nedvességhiány alakult ki a talajban, az aszály szintje olyan fokú, amire kimondhatjuk: ha nem változnak az időjárási feltételek, a 2022-es negatív rekorder nyarat 2026 negatív rekordjai fogják felváltani – írja Facebook-bejegyzésében Bardóczi Sándor főtájépítész.

A szakember szerint ez azért lesújtó hír, mert 2022-t tekintik a települési zöldinfrastruktúrák fekete nyarának, a határvonalnak, ami után az idősebb fák állapotában is trendszerű romlás indult el. Mint írta,

nem csak a lebetonozott város poklában tengődő fasorokban, hanem a parkokban, erdőkben is megfigyelhető a hanyatlás.

A főtájépítész azt írja, a nedvességhiány elpusztítja a talaj létfontosságú gomba- és baktériumtörzseit, továbbá megszűnik a harmatképződés, a légszárazság pedig arra készteti a növényeket, hogy lassítsák vagy beszüntessék a párologtatást, a légcserenyílások lassan bezáródnak, a természetes hűtés megszűnik, az anyagcsere folyamatok lelassulnak, a lombkorona felkészül a hibernálódásra.

Egy ponton túl a csapadékhiány hatására a növények mérlegelnek, hogy a túlélés érdekében megritkítják-e lombjukat, lehullajtják leveleiket, és így őszi színekbe öltözik a növényzet nyáron. Ez a „hamis őszi” állapot a csapadék érkezéséig, szeptemberig vagy októberig eltart, majd felváltja egy „hamis tavasz”, és a fák új lombot akarnak hozni, de akár új virágokat is. Ezek viszont az ősz végére lefagynak. Bardóczi Sándor szerint

ez az erőlködés egyre több életenergiát emészt fel a fákból, ami miatt megjelennek a gyengültségi kártevők és kórokozók, akik elintézik azt, amit az aszály nem tudott.

„Egy évtized múlva ezt azt jelentheti, hogy el fogjuk veszteni a nagy fáink 40 százalékát, amely a jelenlegi városi lombtömeg 95 széázalékát adja. Közben pedig a 10 évnél fiatalabb fáink a aszályperiódusok miatt nem tudnak megfelelően növekedni, mesterséges öntözés nélkül életben sem tudnánk őket tartani” – fogalmaz a szakember.

Példaként hozza a Gellért-hegy növényzetét: a sziklás, igen sekély talaj miatt az itteni fáknál 2022-ben augusztus közepén állt be a „hamis tél”. Egyben felteszi a kérdést: 2026-ban ez vajon mikor következik be?

Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×