A havazás szempontjából intenzívebb tél ellenére a magyar állóvizek, így a Balaton vízszintjét illetően sem várható számottevő javulás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban elmondta: a vízhiány problémája már nemcsak az Alföldet, hanem a Balaton vízgyűjtőjét is egyre inkább érinti.

Az elmúlt öt évben csak az Alföldön 800 milliméter feletti volt a vízhiány, és a magyar tenger térségében sem túl jó a helyzet. A Balatonnál az előző három hónapban 30 és 100 milliméter közötti volt a csapadékhiány, ami azt jelenti, hogy átlagosan 50 milliméternyi csapadék hiányzik. Bíró Tibor úgy fogalmazott, a Balaton vízmérlege „egyre rosszabb helyzetben van”.

Az év elején a korábbi évekhez képest látványosan több hó esett az ország minden pontján, de a szakértő szerint ez korántsem számított kirívónak az évszakhoz viszonyítva, „csak annyira elszoktunk a nagy havazásoktól, hófúvásoktól, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, nagyobb mennyiségű csapadék hullott le”, mint amennyinek kellene. Ehhez képest Bíró Tibor tájékoztatása szerint

a hóban tárolt vízkészletek alapján idén télen is a sok évi átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott Magyarországon,

azon belül a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére is. Különösen a Duna vízgyűjtője ad aggodalomra okot, ott ugyanis a hóban tárolt vízkészlet csak a sokéves átlag felét érte el. A Tisza vízgyűjtőjén átlag körüli volt ez az érték ezen a télen, tehát ott sem számított kirívónak a lehullott csapadék mennyisége.

Az NKE intézetvezetője kiemelte: az olvadás miatt ugyan kisebb árhullám vonult le, de ez nem volt nagy horderejű, hiszen például

Budapesten a vízszint mintegy másfél méterrel maradt az elsőfokú készültségnek megfelelő határ alatt, míg a Tiszán négy-öt méterrel.

Egyre többen hangoztatják, hogy kiszáradásveszély fenyegeti a Balatont. Bíró Tibor figyelmeztetett: az elővigyázatosság elve miatt készülni kell a pesszimistább klímaváltozási forgatókönyvekre is, amelyek szerint a XXI. század közepére a Balaton vízkészlete jelentősen csökken, az évszázad végére pedig még nagyobb baj lehet. Ráadásul a magyar tenger átlagos vízmélysége nagyon alacsony, vagyis már most könnyen átmelegedő, nagy párolgási felülettel rendelkező, sekély állóvíz, ami miatt „különösen érzékeny”.

Bíró Tibor szerint a Balaton esetében teljesen reális, hogy a közeljövőben tartósan 50 centiméteres vízállás lesz,

a XXI. század közepétől pedig már akár nullás vízállásra is lehet számítani, ami ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt komoly problémákat okozhat.

A szakértő emlékeztetett: a Balaton szabályozott vízszintje a nyári időszakban általában 120 centiméter, de az előzetes számítások szerint ezt idén nem éri el a tó. Jelenleg 89 centiméter az átlagos vízállás a Balatonon. Fontos tudni, hogy ez nem a vízmélységet jelenti, hanem egy adott vízmércéhez, például a siófoki vízmércének a nulla pontjához viszonyított távolságot jelöli.

Mindezek alapján a nullás vízállás nem azt jelentené, hogy kiszárad a Balaton, de ha ez bekövetkezik, akkor sokkal nagyobb területeken lenne vízmentes partszakasz. Bíró Tibor hozzátette: a jövőre vetített szcenáriók alapján az évszázad utolsó harmadában akár negatív tartományba, mínusz 200 centiméterre is visszaeshet a vízállás, ha nem tudják megoldani a megfelelő vízpótlást a Balatonon. A szakértő elmondta: a tó vízszintje jelenleg csak alulról szabályozható, más beavatkozásra nincs lehetőség.

(A nyitóképen: a Balaton-part a balatonfüredi Brázay parknál 2026. február 25-én.)