A hatályos KRESZ meghatározásában a sárga fény – legyen az kör alakú, vagy éppen nyilat, illetve kerékpárt ábrázoló – a forgalom irányának megváltozását jelzi. A sárga fényjelzésre az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni.

Van azonban egy kivétel: ha biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni. A mindennapi élet azt igazolja, hogy a „biztonságos” szót egyes járművezetők meglehetősen szubjektív módon értelmezik, és ez amellett, hogy sokak számára bosszantó, komoly baleseti kockázattal is járhat. Az alapkérdés tehát az:

a sárga fényjelzés megjelenésekor mikor nem tekinthető biztonságosnak a megállás?

A teljes lista felsorolására nem vállalkozunk, de íme néhány példa:

• ha a jármű már túl közel van a jelzőlámpához (a haladási sebességéhez képest),
• ha a rendelkezésre álló távolság kevesebb, mint a megálláshoz szükséges út (a megállást jelző vonalig, gyalogos-átkelőhelyig, vagy jelzőlámpáig),
• ha a megállás csak vészfékezéssel lenne teljesíthető, és a fékezés sérülésveszéllyel járhat (pl. tömegközlekedési eszközön - különösen álló utasok esetében -, továbbá élőállatot szállító jármű esetén stb.),
• ha a megállás balesetveszélyes helyzetet teremtene (pl. mögöttes jármű ráfutási kockázata a követési távolság meg nem tartása miatt),
• ha az útviszonyok kedvezőtlenné válnak (csapadékos, síkos útburkolat stb.).

A lámpa sárgára váltásakor egyesek azt a megoldást választják, hogy rálépnek a gázpedálra. Holott az előzőekben leírtak alapján egyértelmű, hogy

a sárga jelzés nem felhívás a gyorsításra!

Ha a sárga fényjelzés megjelenik, az alaphelyzet az, hogy meg kell állni! Ez alól csak akkor mentesülhetünk, amennyiben a megállást biztonságosan végrehajtani nem lehet!