Ahogy arról az Infostart is beszámolt, 2026. január 1-től új korszak kezdődik Budapest XVI. kerületében: életbe lép a főváros első, „helyi önazonosság védelméről szóló” rendelete, melynek célja a kerület „kertvárosi jellegének és közösségi értékeinek megőrzése”.

A rendelet értelmében nem létesíthet a kerület közigazgatási területén lakcímet az a betelepülő, aki olyan ingatlanban kíván tulajdont szerezni, amely vonatkozásában

• településképi kötelezést előíró határozat van érvényben, vagy
• településképi kötelezési eljárás lefolytatásának van helye,
• ami a tulajdoni lap alapján nem lakás vagy lakóház.

Az InfoRádióban a kerületet vezető Kovács Péter kiemelte: az önazonossági törvény ad lehetőséget arra, hogy korlátozással éljen az önkormányzat azokkal szemben, akik a helyi önazonossághoz nem csatlakoznak vagy a településszerkezetet megbontanák.

„Mi élünk is ezzel, hisz két régi problémája van a kerületünknek. Az egyik az illegális munkásszállások elszaporodása, és az, hogy oda rengeteg ember költözik be.

Itt azzal a lehetőséggel éltünk, hogy minden egyes ingatlanon, ahol hétnél több ember van bejelentve, mérlegelheti a képviselőtestület, hogy a nyolcadik bejelentkező lakcímlétesítését engedélyezi-e vagy sem. A másik nagy problémánk az a gyakorlat, hogy egyes vállalkozók egy házból illegálisan több lakóegységet alakítottak ki, illetve gondot okoznak az oda beköltözők is. Nem egy olyan hely van a XVI. kerületben, ahol egy családi házas ingatlanból 6-8, akár 10 lakóegységet is kialakítottak, ami a helyi szabályoknak nem felel meg. Ezekben az esetekben a képviselő-testület élni kíván az elővásárlási jogával, vagy legalábbis a lehetőséget biztosítani kívánja erre” – sorolta Kovács Péter.

A szabály szerint a nyolcadik és további személyek csak akkor jelentkezhetnek be, ha egymás közeli hozzátartozói, és az ingatlan megfelel a kerületi építési és településképi előírásoknak.

Hozzátette, hogy utóbbi esetekben az önkormányzat egyébként is föllép a településképi védelem érdekében, a polgármester településképi rendelkezést hoz, és ahol ilyen rendelkezés ki van adva egy-egy ingatlanra, oda nem lehet lakcímet létesíteni.

Összességében tehát

nem általában a beköltözőkkel van problémája a kerületi önkormányzatnak, hanem azokkal, akik a jogszabályokat megkerülve kívánnak beköltözni a XVI. kerületbe.

Mint Kovács Péter kifejtette, nem az a probléma, hogy túlnépesedett lenne a kerület, hanem az, hogy egy-egy ingatlanon laknak újabban nagyon sokan, ami például parkolási problémákat is okoz, hiszen papíron az egy lakáshoz egy vagy két parkolóhelyet kéne biztosítani, de valójában 10-20 autó jelenik meg. Az illegális munkásszállásokkal pedig leginkább az a probléma a polgármeser szerint, hogy az oda beköltözők nem tekintik a 16. kerületet az életterüknek.

„Erre tipikus példánk a Vidámvásár utca 12. szám alatti illegális munkásszállás, melynek lakói az úton a gimnáziumba igyekvő lányokat szólítgatják le, és nem oda való dolgokkal próbálkoznak. Mi úgy gondoljuk, hogy aki a XVI. kerületbe beköltözik, az a helyi önazonossággal legyen tisztában, tudja, hogy békés, nyugodt kertvárosba költözik, és az ezzel kapcsolatos szabályok betartása nagyon fontos nekünk” – hangsúlyozta.

A rendelet szerint Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzatának elővásárlási joga van a Budapest Főváros XVI. kerület közigazgatási területén lévő minden olyan, legfeljebb három szintes lakóépület tulajdoni jogának betelepülő részére, ellenérték fejében történő átruházása esetén, amelynek során a szerződés tárgya nem az ingatlan 1/1 arányú tulajdoni hányada.