Már nem tabu, a média is egyre többet beszél róla, sok mindent megtanultak az emberek az elmúlt néhány évtizedben a mentális betegségekről – mondta az InfoRádióban Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas pszichiáter, a Magyar Pszichiátriai Társaság vezetőségi tagja.

„Az emberek egyre többet tudnak arról, hogy van depresszió, szorongás, poszttraumás stresszbetegség, és egyre több beteg fordul orvoshoz vagy pszichológushoz azért, mert hallotta a rádióban, látta a televízióban vagy olvasta az interneten, hogy a depressziónak milyen tünetei vannak, és magára ismert. Ez egy örvendetes dolog, mert a depresszió és a szorongásos betegségek korai felismerése és korai hatékony kezelése bizony megelőzi a betegség súlyosabbá válását, és megelőzi a komplikációk kialakulását, hiszen a kezeletlen súlyos depresszió az öngyilkosság egyik leggyakoribb közvetlen oka” – hangsúlyozta.

A helyzet tehát javult, de még van tennivaló – jelezte a pszichiáter.

Fontos lenne szerinte, hogy szakemberek beszéljenek a dologról, a média azt jól tálalja, az öngyilkosság pedig ne legyen „stigmatizálva”.

Arra volna még szerinte szükség, hogy még szélesebb körben terjesszük, hogy a lelki betegségek

• nagyon gyakoriak a társadalomban,
• nem jelentenek elmebetegséget,
• nem jelentik azt, hogy ha valaki depressziós vagy szorongásos betegségben szenved, vagy ahogy régen gondolták, megbolondult, nem lehet rajta segíteni.

„Igenis a gyakran előforduló mentális betegségek fölismerhetők, megfelelő gyógyszeres és pszichoterápiás eljárásokkal gyógyíthatók, és ennek következtében a velük kapcsolatos öngyilkos viselkedés is megelőzhető. Tehát az öngyilkossághoz minden esetben úgy kell hozzáállni, hogy az öngyilkosság megelőzhető” – szögezte le.

De azt is kimondta, nem minden öngyilkosság megelőzhető, de odafigyeléssel és beavatkozással sokkal több embert lehet megmenteni, olyanokat is, akik veszélyeztetettek, de még önmaguk sem ismerték fel ezt – mondta Rihmer Zoltán.

Az öngyilkosok környezetét érő kritikák egy részét jogosnak tartja egyébként, különösen akkor, amikor radikális magatartás-változás figyelhető meg, ilyenkor ugyanis „szólni kell”, a környezetnek jelzést kell leadnia.

És olyan is van, hogy valakin nem lehet segíteni, mert például tagad az érintett, aki segítségre szorul. De van olyan is, akin csak kórházban.

„Mindenkin lehet és kell segíteni. Ha valaki megtagadja a segítséget, súlyos, öngyilkosságveszélyes helyzetben valaki akarata ellenére is pszichiátriára szállítható, így aztán az érintettet megvédjük önmagától. 53 éve vagyok gyakorló pszichiáter, az osztályon havonta történik több olyan betegfelvétel is, amikor az illetőnél közvetlen öngyilkossági veszély állt fenn. A kórházban egy orvosokból és jogászokból álló bizottság vizsgálja meg, hogy jogos volt-e a beszállítás, néhány nap múlva pedig a beteg együttműködővé válik, gyógyul, és gyógyultan távozik.”

Ha segítségre van szüksége

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 0-24-ben elérhető a 116-111-es számon, a hívás anonim és ingyenes. Chatelni 13-21 óra között itt lehet.

Ha felnőtt, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot, akár mobiltelefonról is!