Infostart.hu
eur:
388.83
usd:
336.85
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a Patrióták kora - Magyarország és a brüsszeli bürokrácia vitái címmel a tihanyi Tranzit fesztiválon 2025. augusztus 30-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Bóka János a Tranziton: terveink vannak Európával és az unióval

A Fidesz–KDNP győzelme nem csak a magyar embereké, hanem egész Európa győzelme lesz jövőre – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.

Bóka János a Patrióták kora – Magyarország és a brüsszeli bürokrácia vitái címmel tartott előadásában kijelentette: a patrióták kora nem a jövő, nem egy terv, nem egy vágy, hanem ez a jelen, és „el fogjuk foglalni Brüsszelt”.

Azt mondta, a kormánypártok erős és sikeres Európát szeretnének, erős és sikeres nemzetekkel, nem pedig a nemzetek ellenében. Hozzátette: „terveink vannak Európával és az Európai Unióval”.

Kiemelte, a konzervatív közösség számára a nemzet érték, így magyarnak lenni is érték, a magyarság létének és megmaradásnak záloga pedig egy szuverén Magyarország léte. A 2026-os választás tétje egyértelműen az, hogy Magyarországnak nemzeti szuverén kormánya vagy brüsszeli bábkormánya lesz - szögezte le a miniszter.

Bóka János előadásában egy sziklához közelítő gályához hasonlította az Európai Uniót, ahol evezősként az egyetlen túlélési stratégia az, hogy megpróbálja meggyőzni a kapitányt és a kormányost, haladjanak más irányba, vagy esetleg meggyőzve a többi evezőst, leváltja a kapitányt, lassítja az időt, és biztosítja azt, hogy a hajó ne térjen le a jó útról.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós tagságának nincs alternatívája. Hozzátette, a magyar stratégiai érdekek érvényesítésének két alapvető pillére van: legyen egy olyan közösség, egy biztonsági együttműködési szervezet, amely Magyarország biztonságát garantálja, valamint ha van egy egységes európai piac, akkor a magyar gazdaságnak - amely külföldi tőkére és külföldi technológiára is szorul - az egységes belső piachoz teljes és feltétlen hozzáféréssel kell rendelkeznie.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy „Európa beteg embere ma az Európai Unió”, és az EU betegsége miatt szenvednek a tagállamok. Példaként megemlítette az EU három legnagyobb gazdaságát, a németet, a franciát és az olaszt, amelyek válságba kerültek.

„Európa megaláztatásának évszázada megkezdődött”, „krónikus és akut betegségek gyötrik” – hangoztatta a tárcavezető. Krónikus betegség a versenyképesség hiánya, a stratégiai autonómia hiánya, az európai társadalmak szerkezetének teljes és visszafordíthatatlan átalakulása, akut betegségek pedig a migrációs válság, a Covid-járvány és az abból kialakuló gazdasági válság, valamint az orosz-ukrán háború – részletezte Bóka János.

A miniszter szerint Brüsszel „gyógymódja” erre az, hogy „az akut betegségeket alakítsuk át krónikus betegségekké”, valamint „ne orvosságot, hanem mérget vegyünk be”. „Mi ezt nem akartuk”, de „Brüsszel elkezdett keresni valakit, aki helyettünk is akarta" - utalt ezzel Bóka János Magyar Péterre, majd hozzátette: a brüsszeli program végrehajtásának mindig megvoltak és meg is lesznek az emberei.

Szólt arról is, hogy a kormány Európa változásáért dolgozik, de nem jó, ha egy szuverén tagállamnak a kormányzási időszakban erőforrásainak jelentős részét arra kell fordítania, hogy az EU elhibázott döntéseit kezelje, vagy annak hatása ellen próbálja megvédeni a polgárait. Az európai együttműködésnek, pont ellenkezőleg, hátszelet kellene biztosítania a tagállamoknak - jelezte.

Bóka János emellett botrányosnak nevezte azt is, hogy egy választási időszakban egy nemzeti kormánynak az erőforrásai jelentős részét arra kell fordítania, hogy „brüsszeli bábokkal” küzdjön.

Kiemelte: Európa ennél többet érdemel, az Európai Unióban változásra van szükség mivel az elmúlt 1,5-2 évtizedben az EU azokra a stratégiai kihívásokra, amelyekkel szembesült, sorozatosan mindig rossz válaszokat adott. Elképzelhető, hogy azt akarják, ne a tagállamok erősödjenek meg, hanem az európai intézményrendszer - fűzte hozzá.

A magyar kormány ennek a változásnak a „katalizátora”, és aki ellene dolgozik, az a változás ellen tevékenykedik, ha pedig nincs változás, akkor Európának vége - figyelmeztetett a politikus. Nem mindenki ért egyet a kormánnyal, de a politikája előnyeit azok is élvezni fogják, akik nem rá szavaznak, a brüsszeli tervek pedig még azokat is sújtanák, akik támogatják azt.

Az orosz–ukrán háborúról a tárcavezető azt mondta, az EU saját háborúként tekint rá, úgy gondolják, hogy Ukrajna uniós tagsága erősítené a kontinens biztonságát, de véleménye szerint az EU nem lesz képes elvinni a békét Ukrajnába, viszont ezzel a lépéssel elhozná a háborút Európába.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×