Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
14 May 2025, Hamburg: A young animal and its mother of the Vietnam sika deer (Cervus nippon pseudaxis) eat in their enclosure during a press event at Hagenbeck Zoo. Photo: Christian Charisius/dpa (Photo by Christian Charisius/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Christian Charisius/picture alliance via Getty Images

Veszélyben az állatvilág, drónokat vetnek be a megmentésükért

Évente körülbelül 15 ezer őzgida pusztul el kaszáláskor idehaza, de az érintett területeken a madarak, a nyulak és az ürgék sincsenek mindig biztonságban, ezért hőkamerás drónokkal vizsgálják át a kaszálókat két egyesület szervezésében.

Programot indított a Vadvilág-élőhelyrehabilitáló Alapítvány az őzgidák megmentéséért. A szakemberek hőkamerás drónokkal vizsgálják át kaszálás előtt a területeket, hogy ne legyenek állatáldozatai a mezőgazdasági munkáknak. A szervezet alapítója az InfoRádióban elmondta: felveszik a gazdáktól a kaszálandó területek adatait, majd a kaszálás előtt néhány órával hivatásos vadászt és hőkamerás drónkezelőt küldenek a helyszínre, hogy átvizsgálják a területet és szükség esetén őzgidát, szarvasborjat vagy fészket mentsenek.

Menyhárt Zoltán úgy fogalmazott, az őzgidák kaszáláskor nagy veszélyben vannak, mert bár a magas növényzetben a suta elfut, a gidák viszont nem elég gyorsak, és sajnos könnyen a kaszáló traktor áldozatai lehetnek.

Általában a lábukat vágja le a kasza, ami után napokon keresztül szenvedhetnek, mire elpusztulnak, vagy megtalálja őket valamilyen ragadozó.

A Vadvilág Alapítvány alapítója felhívta a figyelmet arra is, hogy a kaszálókban sok földön fészkelő madár és más emlős is megtalálható, mint például nyulak vagy ürgék.

A hőkamerás mentés viszonylag új eljárás, idén mutatják be a rendszer működtetését a mezőgazdászoknak, a vadásztársaságoknak és a civileknek. Alkalmazása után derül ki, mennyire bizonyul hatékony megoldásnak. A Vadvilág Alapítvány jelenleg 71 drónt használ.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet külön programot indított, csaknem 70 darab drónt használ a szervezet. Menyhárt Zoltán elmondta: a mentések végén összegzik a tapasztalatokat, összevetik a két adatbázist, így jövőre akár már 130-140 drónt is alkalmazhatnak.

Összeállítottak egy hőkamerás dróntérképet is, melynek segítségével más szervezetek és magánszemélyek is végezhetnek mentéseket. Nekik nincs más dolguk, mint felvenni a kapcsolatot a drónok értékesítőjével, és saját maguk is finanszírozhatják, illetve megszervezhetik a mentéseket.

A Vadvilág Alapítvány saját forrásból és adományokból finanszírozza a programot. Menyhárt Zoltán tájékoztatása szerint az Alföld nagy részén kevés dróntechnológiával foglalkozó szakember van, 150-200 kilométerről kell hozni eszközöket, és ebben az esetben 20-50 ezer forintba kerülhet egy mentés. A körülményektől függően 1-8 őzgidát mentenek meg egy-egy alkalommal. A Vadvilág Alapítvány alapítója hozzátette: évente csaknem 15 ezer őzgida pusztul el kaszáláskor Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×