Infostart.hu
eur:
384.9
usd:
328.32
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Szeged, 2020. október 4. A Tisza felett átívelő Belvárosi híd, a háttérben a Fogadalmi templom tornyai. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László
Nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult Szegeden

A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk.

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden - közölte Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester szombaton.

A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen.

Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot - tudatta a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le - közölte a szakember.

Gál Tamás hangsúlyozta,

az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak.

Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.

A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket - tudatta a szakember.

Címlapról ajánljuk
Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

Mi lesz a magyar privátbankokkal 2026-ban? – Megkérdeztük a vezéreket

A vámháborús tőzsdei turbulencia ellenére csinos hozamok, az erősödő forint ellenére magabiztos, kétszámjegyű vagyonnövekedés – többek között ezek a tényezők jellemezték a hazai privátbanki szektor 2025-ös évét, miközben az ügyfelek bizalmáért folytatott verseny közepette jövőre sem dőlhetnek hátra a szereplők. A Portfolio most megkérte a legnagyobb magyar privátbanki szolgáltatók vezetőit, hogy értékeljék a mögöttünk hagyott évet, és adjanak előrejelzést 2026-ra. A válaszadók az alábbi kérdésekben osztották meg véleményüket: 1. Hogyan értékeli 2025-öt saját privátbanki szolgáltatója és a privátbanki szektor szempontjából?  2. Mit tekint saját privátbankja és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2026-ra?  3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2026 saját privátbankjánál, illetve a privátbanki szektorban?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×