Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Három szombaton is dolgozni kell 2026-ban

Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-os évre szóló rendelet a munkarendről.

Jövőre három szombaton lesz munkanap, cserébe három hosszú hétvége is várható. A Magyar Közlöny április végi számában jelent meg a pontos beosztás.

  • 2026. január 2., péntek pihenőnap lesz, cserébe, 2026. január 10., szombatot munkanapként kell ledolgozni.
  • 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap lesz, amit 2026. augusztus 8., szombaton kell ledolgozni.
  • 2026. december 24., csütörtök is munkaszüneti nap lesz, így 2026. december 12., szombat lesz emiatt munkanap.

Ez azt jelenti, hogy 2026-ban összesen három szombati napon kell dolgozni, de cserébe a karácsony előtti időszakban, augusztusban, valamint az év elején hosszabb pihenőidőszakokra számíthatnak a dolgozók.

A módosított munkarend célja, hogy hosszú hétvégéket lehessen biztosítani a munkavállalók számára – ugyanakkor ezt a gyakorlat szerint szombati munkanapokkal egyenlítik ki.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×