Képviselői felszólalásokkal folytatódott a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitája kedd este az Országgyűlésben.
Arató Gergely (MSZP) arról beszélt: már a szuverenitásvédelmi törvény is az Európai Unió bírósága előtt van. Ezt azonban "meghosszabbították", és egy "félfasiszta javaslatból mostanra teljesen fasiszta javaslat lett", amelyik egy nem ellenőrzött, mindenfajta módon csak a kormánytól függő eljárás alapján bárkire rásüti az idegen ügynök bélyeget - közölte.
Szabó Rebeka (Párbeszéd) kiemelte, a törvény a szólásszabadságot olyan mértékben korlátozza, amire már a rendszerváltás előtt sem volt példa. A javaslat meg sem próbálja bizonyítani az oksági viszonyt egy szervezet külföldi támogatása és véleménye között, ellenben nem csupán a külföldi támogatását lehetetleníti el, hanem a hazait is - nehezményezte.
Barkóczi Balázs (DK) szavai szerint a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem a szuverenitást védi, hanem a regnáló hatalom pozícióját betonozza be. Ez a törvény úgy működik majd, mint egy "politikai gumibot", alkalmazni lehet civilek, diákok, bárki ellen, noha a szakszervezetekben, civil szervezetekben dolgozók nem ellenségek, hanem a hazájukért aggódó emberek - jelezte.
Varga Zoltán (DK) a Tanú című filmmel párhuzamot vonva elmondta: nincs olyan ember, akire 5 perc alatt ne tudnák rábizonyítani, hogy áruló. "Önök az oroszoktól lopták vagy kapták ezt az ötletet?" - tette fel a kérdést, kiemelve: a kormány most az oroszokat védi, és azt hiszi, ezt meg lehet csinálni Európa közepén, a rossz oldalra állva.
Gréczy Zsolt (DK) úgy fogalmazott: akik baltás gyilkosokat engednek el, magyargyűlölő román köztársasági elnököt támogatnak, hagyják, hogy orosz kémek "grasszáljanak" a magyar külügy levelezésében, szélsőjobboldali francia politikusokat finanszíroznak, külföldön megbukott politikusokat rejtegetnek magyarországi ingatlanokban, azok nem beszélhetnek a magyar szuverenitás védelméről. Nem merészkedtek volna el idáig, ha az ország ma jobb állapotban lenne - közölte.
Fontosnak és világosnak nevezte a javaslatot Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője, hozzátéve, az lényeges kérdésekben javasol egyértelmű szabályozást. Azt hangsúlyozva, akárhányszor mondják is ellenzékiek, ez a szabályozás szervezetekre, nem pedig magánszemélyekre vonatkozik.
A beterjesztés időzítésének indokaként említette, hogy az Egyesült Államokban gyökeres fordulat állt be a patrióta Donald Trump elnökválasztási győzelmével, akinek adminisztrációja "szembefordul azzal a politikai korrupciós rendszerrel, amit a USAID működtetett".
Hozzátette, "Brüsszelben is egy politikai fordulat készül", mert hatalmas a felháborodás az Európai Bizottság által fenntartott, hasonló rendszerrel kapcsolatban, amely évek alatt 17 milliárd eurónyi összeget osztott szét ideológiai alapon.
Deutsch Tamás szerint az embereknek elegük van, dühösek és elégedetlenek, de az ellenzék miatt, amelynek pártjai egyébként most nem jutnának be a parlamentbe, és közülük "többen már a politikai önfeladás állapotában vannak".
Ugyanakkor, tette hozzá, a legnagyobb támogatottságú parlamenti párt vallás- és egyházellenes, Pride-párti, hadat üzenne a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének, és ugyanott folytatná, ahol 2010-ben abba kellett hagynia.
A kormány ellen Brüsszelben tett feljelentésekről szólva hangsúlyozta: egyetlen egy uniós szervezet sem felettes szerve a magyar Országgyűlésnek, a magyar polgároknak, és azok közös akaratának. Ez az a gondolkodás, ami fel akarja számolni a magyar szuverenitást - jegyezte meg Deutsch Tamás.
Deutsch Tamás azt hangsúlyozta: ha volt valamiben pártközi konszenzus a rendszerváltoztatás óta, az az volt, hogy választási kampányra nem fogadnak el külföldi forrást, ám 2022-ben "páros lábbal, nekifutásból feldöntötték ezt a konszenzust, együttműködést" az ellenzéki oldalon.
A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.
Drones strike the American embassy in Saudi Arabia and Iran claims to have "destroyed" a building at a US air base in Bahrain as it continues retaliatory attacks across the Gulf.
3 °C
