Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pixabay

Egy fa kivágása nagyobb zajt kelt, mint 100 hektár erdő növelése?

Az országfásítási program eredményeiről számolt be az agrárminiszter az Országgyűlésben. Nagy István arra is választ adott, hogy miért kellett kivágni a bátorligeti Fényi-erdő fáit.

Riasztó eredménnyel zárult az a nemzetközi kutatás, amelynek résztvevői, köztük a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai 73 ezer tanulmányt vizsgáltak meg a biodiverzitásról – mondta napirend előtt Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint a természetes élőhelyeken. A legnagyobb veszteséget a gerincesek, a kétéltűek, hüllők és emlősök szenvedik el. A sokféleség csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól, ami negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését, és akár éppen azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, amelyek nélkül a ma ismert emberi civilizációnk sem tud működni. A Föld élővilágának védelme tehát nem pusztán morális kérdés, azért szükséges, mert különben a mi emberi társadalmunk sem tud fennmaradni – hangsúlyozta a politikus az Országházban.

Egy fa kivágása mindig sokkal nagyobb zajt kelt, mint 100 hektár erdő növekedése – kezdte válaszát Nagy István agrárminiszter, jelezve: a kormány a legnagyobb országfásítási programot hajtja végre Európában, ami során 24-ről 27 százalékra emelik az ország fával borított területeinek az arányát. „Mindent elkövetünk azért, hogy ne csak gazdasági célból, ne csak a gazdák, ne csak az állami erdészetek pályázzanak erre, hiszen a legnagyobb forráskerettel hirdettük meg az erdők fenntartását, minőségi javítását és a telepítésének a pályázatát” – fogalmazott a tárcavezető, emlékeztetve, hogy 310 milliárd forintot biztosított az állam ennek a végrehajtására.

Szabó Rebeka egy konkrét erdőirtást is szóvá tett. Az agrárminiszter erre reagálva kijelentette, hogy a bátorligeti fényerdő nem védett terület, ott a fákat a rossz egészségi állapotuk miatt kellett kivágni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×