Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Konténerek és daruk a Panama-csatorna Balboa kikötőjében, Panamavárosban 2025. január 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Matias Delacroix

Amerikai katonák vehetik körbe a Panama-csatornát

Panama engedélyezi az amerikai csapatok telepítését a csatornához közeli zónákban és a csatorna mellett - derült ki a panamai kormány által csütörtökön közzétett kétoldalú megállapodásból, amely azonban kizárja a katonai támaszpontok létrehozásának lehetőségét.

A Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és panamai kollégája, Frank Abrego által aláírt megállapodás kimondja, hogy az amerikai hadsereg és az Egyesült Államok által bérelt katonai magáncégek "használhatják az engedélyezett helyszíneket, létesítményeket és kijelölt területeket kiképzésre, humanitárius tevékenységekre (...) és gyakorlatokra".

A hároméves és megújítható megállapodás szerint a létesítmények a panamai állam tulajdonát képezik, és a két ország haderőinek "közös használatára" szolgálnak.

Pete Hegseth egy panamai sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a két ország által rendszeresen végrehajtott közös védelmi gyakorlatok "lehetőséget adnak egy olyan katonai bázis újraindítására, ahol amerikai csapatok" tevékenykednek.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón panamai kollégája, Frank Abrego azonban hangsúlyozta: "Nem fogadhatunk el katonai bázisokat vagy védelmi létesítményeket".

Az amerikai csapatok panamai jelenléte érzékeny kérdés a közép-amerikai országban, mivel arra az időszakra emlékeztet, amikor az Egyesült Államoknak katonai bázisokkal rendelkező enklávéja volt ott, mielőtt 1999-ben átadta volna a csatornát a panamaiaknak.

Donald Trump amerikai elnök januári hatalomra kerülését követően bejelentette, hogy szeretné "visszavenni" az Egyesült Államok által épített Panama-csatornát, azzal érvelve, hogy az most Kína befolyása alatt áll.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×