Egy magyar férfi átlagosan 13–14 évig, egy magyar nő 20–21 évig nyugdíjas (a nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61–62 év körül ingadozik, a férfiaknak meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet). Magyarországon a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.

A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az idős korban várható további élettartam is emelkedik – remélhetőleg semmilyen módon nem töri meg ezt a trendet sem háború, sem járvány –, így az Y generációnak és a náluk is fiatalabb Z és Alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek – idézi a Pénzcentrum.

Milyen korhatárok érvényesülnek az EU tagállamaiban?

Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet. Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.

Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is.

• Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre,
  Dániában 2035-től 69 évre,
• Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.

Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63–69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nőtt, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvényévé vált (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).

Kell-e nálunk is emelni a nyugdíjkorhatárt?

Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, (amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban), semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.

Az elmúlt évtizedben nálunk gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre. A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is – véli a nyugdíjszakértő.