Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke és Wiedemann János, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) főosztályvezetője (középen, j-b) az NVB ülésén 2024. július 12-én. Az NVB elnöke a szavazatok újraszámlálása után bejelentette, hogy Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást. Karácsony Gergely (Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP) 371 538 szavazatot, Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért-LMP-Zöldek) 371 245 szavazatot kapott, a két jelölt közötti különbség 293 szavazat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Népszavazás – számos fontos kérdést hitelesített az NVB

Öt népszavazási kezdeményezést hagyott jóvá a Nemzeti Választási Bizottság. A lehetséges népszavazási kezdeményezések között ismét szerepel a kötelező kamarai tagdíj eltörlése, de a korrupciós bűncselekmények elévülése és a népszavazások online kitöltéséről is megkérdezhetik a magyarokat.

Az NVB-határozatok egyhangúlag hitelesítették a következő kérdéseket – derült ki a hétfő esti Magyar Közlönyből:

  • „Egyetért Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége 15 év után évüljön el?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy országos népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?”
  • „Egyetért Ön azzal, hogy helyi népszavazási kezdeményezést elektronikus felületen kitölthető aláírásgyűjtő íven is lehessen támogatni?”

Mindegyik kezdeményezést Stekler Ottó adta be az NVB-nek, aki egyszer rövid ideig maga is tagja volt a testületnek - írja a hvg.hu.

A kötelező kamarai tagdíj eltörlése érdekében tavaly egyszer már nekiláttak az aláírásgyűjtésnek – Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője kezdeményezésére, – de nem sikerült elég aláírást gyűjteniük.

A mostani népszavazási kezdeményezésekhez – ha a Kúrián és az Alkotmánybíróságon sem támadják meg – 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjtenie a szervezőnek, aki mögött e pillanatban nem áll ismert szervezet. Ha ez sikerül, és az országgyűlés kiírja a népszavazást, határozatát pedig nem semmisíti meg az Alkotmánybíróság, akkor meg kell szervezni a népszavazást, amely akkor érvényes, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×