eur:
405.76
usd:
357.05
bux:
92964.32
2025. április 26. szombat Ervin
tüntetés demonstráció
Nyitókép: Pixabay

„Dinamizálni a saját tábort” – elemzők a március 15-i beszédekről

A miniszterelnök március 15-i ünnepi beszédét – annak utóhatásával együtt – vették górcső alá az InfoRádió által megkérdezett elemzők, de elmondták véleményüket a Tisza Párt elnökének hosszú szónoklatáról is. "Poloskák", 12+1 pont és sok párhuzam került elő a beszédelemzések során. Az InfoRádió Zsolt Pétert (Méltányosság) és Erdélyi Rezső Krisztiánt (Nézőpont) kérdezte.

Nagyon jól összerakott beszédnek nevezte az InfoRádió megkeresésére Orbán Viktor múzeumkerti március 15-i beszédét Zsolt Péter. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint érdemes megfigyelni, milyen sokszor szerepelt benne a szabadság és a birodalom szó, utóbbi gyakorlatilag lecserélte az utóbbi időben sokszor hallott Brüsszel kifejezést, ezért aztán nem is mindig lehetett tudni, hogy amikor elhangzott a birodalom szó, pontosan mire kell gondolni, mert "általános igazságok hangoztak el a birodalmakkal kapcsolatban: erőszakosak, gazdaságilag kifosztják a környezetüket".

"De ez az európai birodalomra – ha így nevezzük – nem érvényes, viszont az amerikai és az orosz birodalomra igen, mert tényleg így viselkednek most ezek az országok: területet akarnak foglalni, és csak a gazdasági érdekeik szerint hozzák a döntéseiket" – tette hozzá. Ha viszont pontosítani kellene a birodalom szó használatát a beszédekben, Zsolt Péter szerint némi inkonzisztenciát látnánk a beszédben.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint

a március 15-i miniszterelnöki beszéd folytatása volt a várkert bazári évértékelőnek,

aktualizálva az ünnepre. "A beszéd sok esetben inkább szólt a jelenről és a jövőről, mintsem a múltról, de azért mégiscsak igyekezett a gondolatokat a múltból levezetni" – magyarázta.

Az elemző szerint ugyanakkor a miniszterelnök helyzeti előnyben van a mindenkori ellenzékhez képest, mert ő kormányoz, és fel kell mutatnia a cselekvőképességet, nem csupán bemutatva a Magyarországot fenyegető problémákat, de fel is lépve ezek ellen.

Ellenségkép

Zsolt Péter szerint kiverte a biztosítékot a nyilvánosságban az ellenségkép vázolása. "Megmondhatja egy politikai párt, hogy kik ellen akar harcolni, de bizonyos kifejezéseket nem lehet használni" – utalt az "áttelelt poloskákra", az "árnyékhadsereg felszámolására" és a húsvétig következő "nagytakarításra". Ezek szerinte túlságosan erős képek voltak; ha rádióinterjúban hangoznak el, a riporternek is helyesbítenie kellett volna; "annak idején az ORTT ezeknél sokkal enyhébb kifejezésekért is megintette a műsorszórót".

Orbán Viktornak ez a beszédrészlete szerinte "másképp is megfogalmazható lett volna".

A "poloskás" beszédrészt Erdélyi Rezső Krisztián is "alapvetően harciasnak" látta, de szerinte a "réges régi" Orbán-beszédek mutattak már ehhez hasonló tónust. "Ha kizárólag a közelmúlttal hasonlítjuk össze, akkor valóban egy harciasabb beszédet hallottunk. Hozzá kell tenni, hogy emögött ott van több ok: az Egyesült Államokban történt elnökváltás, illetve azt is látni kell, hogy az európai választások során egyre erősödnek azok a pártok, amelyek a Fidesz szövetségesei" – tette hozzá.

Magyar Péter beszéde

Zsolt Péter szerint a szabadság szó rengetegszer elhangzott Magyar Péter Tisza Párt-elnök beszédében is, de nem egy központi, globális hatalommal szemben, hanem "konkrétan a magyar politikai rendszerrel szembeni szabadságkeresésről" beszélt.

További közös vonás volt szerinte a két pártelnök ünnepi beszéde között, hogy 12(+1) pontba foglalták össze céljaikat az ország vezetéséről, "versengés van, hogy mi tekinthető jóléti intézkedésnek", más kérdés, hogy mire van fedezet a költségvetésben, Magyar Péter beszédében a legtöbb bejelentésnek volt költségvetési vonzata.

A két tömeg közti hangulatot külön elemezte.

"Orbán Viktor mögött van egy olyan tömeg, amely megnyugszik, hogy építeni lehet a kormányfőre, tudja, mi ellen kell küzdeni, rábízza magát a vezetőre. Magyar Péter közönsége nem ilyen. Az utóbbi egy évben nagyon sokat változott, de cselekedni akar, a változásban részt akar venni. A beszédben el is hangzott az, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy változzon az ország" – ecsetelte Zsolt Péter.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint Magyar Péter beszédében túl sok újdonság viszont nem volt, ugyanazokat a toposzokat használja – oktatás, egészségügy, korrupció –, mint korábban. "Az egyetlen, újnak tekinthető momentum a különböző kérdések bejelentése volt, de ez sem igazán új dolog; megpróbálja tematizálni a politikát a saját oldalán" – vélekedett.

Ezzel párhuzamosan azt is megjegyezte,

Magyar Péter "kezdi elveszíteni a tavaly látott lendületét",

logikus, hogy "fel kell tüzelnie a sajátjait".

12 vs. 12+1 pont és a politikai haszon

A pártok által kezdeményezett véleménynyilvánításokról Zsolt Péter úgy fogalmazott, mindkettő közösségteremtő funkciójú, de mindig az a kérdés, hogy a feltett kérdések valódi kérdések-e vagy olyanok, amelyek nem megvalósítható, esetleg feltétel nélkül is megvalósíthatók. "Ezt a szociológiában úgy mondják, hogy van-e szórása egy válasznak, megoszlanak-e a vélemények" – magyarázta, és jelezte, maga a kérdőív "egyfajta PR-tevékenység is".

Erdélyi Rezső Krisztián a Tisza Párt 12+1 pontjával, illetve kérdésével kapcsolatban szintén azt mondta, hogy nincs bennük igazán újdonság, Magyar Péter szerinte tematizációs kényszerhelyzetben van.

"Felmérte, hogy a nők és a nyugdíjasok csoportjai nélkül nem lehet választásokat nyerni,

ezek a csoportok ma sokkal inkább a kormánypártok felé húznak" – jelentette ki.

Az elemző szerint mindkét akció arra való, hogy a pártok saját táborukat mozgásban tartsák, dinamizálják – akár Ukrajna uniós tagságának kérdésével, akár a miniszterelnöki ciklusok számának napirenden tartásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Bécs vasárnap választ: folytatja-e nagy sorozatát a Szabadságpárt?

Újabb tartományi választást tartanak a szomszédos Ausztriában, immár a negyediket a tavaly szeptemberi országos parlamenti választások óta. Az önálló tartománynak számító Bécsben a hosszú ideje regnáló Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a felmérések szerint ezúttal is biztos győzelemre számíthat.

Csányi Péter:  az OTP stratégiája sikeres, de van, amit érdemes újragondolni

Drasztikus változtatást nem tervez, de számos területen készül finomhangolásra Csányi Péter, aki május elsejétől az OTP Bank vezérigazgatója lesz. Az InfoRádióban beszélt arról, hogy mely területeken változtatna, és hogy a leányvállalatok vezetőit jobban integrálná az anyabank működésébe.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.28. hétfő, 18:00
Csányi Péter
az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, kinevezett vezérigazgató
Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Alakul a forinterősödés: 406 alatt az árfolyam

Egy hetes stagnálás után tegnap kilépett a megszokott, 407 és 409 közötti sávjából az euró-forint árfolyam. Óriási mozgást ez sem jelent: a hazai fizetőeszköz 406,5-ig erősödött. Az árfolyammozgást a viszonylag jó piaci hangulat indukálta, ami pedig egyrészt néhány biztatóbb makroadat mellett annak volt köszönhető, hogy az amerikai Trump-adminisztráció egyes megszólalásaiba (vagy épp hallgatásába) a befektetők bele tudták látni a vámháború lejjebb tekerésének jeleit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. április 25. 21:26
×
×
×
×