Nagyon jól összerakott beszédnek nevezte az InfoRádió megkeresésére Orbán Viktor múzeumkerti március 15-i beszédét Zsolt Péter. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója szerint érdemes megfigyelni, milyen sokszor szerepelt benne a szabadság és a birodalom szó, utóbbi gyakorlatilag lecserélte az utóbbi időben sokszor hallott Brüsszel kifejezést, ezért aztán nem is mindig lehetett tudni, hogy amikor elhangzott a birodalom szó, pontosan mire kell gondolni, mert "általános igazságok hangoztak el a birodalmakkal kapcsolatban: erőszakosak, gazdaságilag kifosztják a környezetüket".

"De ez az európai birodalomra – ha így nevezzük – nem érvényes, viszont az amerikai és az orosz birodalomra igen, mert tényleg így viselkednek most ezek az országok: területet akarnak foglalni, és csak a gazdasági érdekeik szerint hozzák a döntéseiket" – tette hozzá. Ha viszont pontosítani kellene a birodalom szó használatát a beszédekben, Zsolt Péter szerint némi inkonzisztenciát látnánk a beszédben.

Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője szerint

a március 15-i miniszterelnöki beszéd folytatása volt a várkert bazári évértékelőnek,

aktualizálva az ünnepre. "A beszéd sok esetben inkább szólt a jelenről és a jövőről, mintsem a múltról, de azért mégiscsak igyekezett a gondolatokat a múltból levezetni" – magyarázta.

Az elemző szerint ugyanakkor a miniszterelnök helyzeti előnyben van a mindenkori ellenzékhez képest, mert ő kormányoz, és fel kell mutatnia a cselekvőképességet, nem csupán bemutatva a Magyarországot fenyegető problémákat, de fel is lépve ezek ellen.

Ellenségkép

Zsolt Péter szerint kiverte a biztosítékot a nyilvánosságban az ellenségkép vázolása. "Megmondhatja egy politikai párt, hogy kik ellen akar harcolni, de bizonyos kifejezéseket nem lehet használni" – utalt az "áttelelt poloskákra", az "árnyékhadsereg felszámolására" és a húsvétig következő "nagytakarításra". Ezek szerinte túlságosan erős képek voltak; ha rádióinterjúban hangoznak el, a riporternek is helyesbítenie kellett volna; "annak idején az ORTT ezeknél sokkal enyhébb kifejezésekért is megintette a műsorszórót".

Orbán Viktornak ez a beszédrészlete szerinte "másképp is megfogalmazható lett volna".

A "poloskás" beszédrészt Erdélyi Rezső Krisztián is "alapvetően harciasnak" látta, de szerinte a "réges régi" Orbán-beszédek mutattak már ehhez hasonló tónust. "Ha kizárólag a közelmúlttal hasonlítjuk össze, akkor valóban egy harciasabb beszédet hallottunk. Hozzá kell tenni, hogy emögött ott van több ok: az Egyesült Államokban történt elnökváltás, illetve azt is látni kell, hogy az európai választások során egyre erősödnek azok a pártok, amelyek a Fidesz szövetségesei" – tette hozzá.

Magyar Péter beszéde

Zsolt Péter szerint a szabadság szó rengetegszer elhangzott Magyar Péter Tisza Párt-elnök beszédében is, de nem egy központi, globális hatalommal szemben, hanem "konkrétan a magyar politikai rendszerrel szembeni szabadságkeresésről" beszélt.

További közös vonás volt szerinte a két pártelnök ünnepi beszéde között, hogy 12(+1) pontba foglalták össze céljaikat az ország vezetéséről, "versengés van, hogy mi tekinthető jóléti intézkedésnek", más kérdés, hogy mire van fedezet a költségvetésben, Magyar Péter beszédében a legtöbb bejelentésnek volt költségvetési vonzata.

A két tömeg közti hangulatot külön elemezte.

"Orbán Viktor mögött van egy olyan tömeg, amely megnyugszik, hogy építeni lehet a kormányfőre, tudja, mi ellen kell küzdeni, rábízza magát a vezetőre. Magyar Péter közönsége nem ilyen. Az utóbbi egy évben nagyon sokat változott, de cselekedni akar, a változásban részt akar venni. A beszédben el is hangzott az, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy változzon az ország" – ecsetelte Zsolt Péter.

Erdélyi Rezső Krisztián szerint Magyar Péter beszédében túl sok újdonság viszont nem volt, ugyanazokat a toposzokat használja – oktatás, egészségügy, korrupció –, mint korábban. "Az egyetlen, újnak tekinthető momentum a különböző kérdések bejelentése volt, de ez sem igazán új dolog; megpróbálja tematizálni a politikát a saját oldalán" – vélekedett.

Ezzel párhuzamosan azt is megjegyezte,

Magyar Péter "kezdi elveszíteni a tavaly látott lendületét",

logikus, hogy "fel kell tüzelnie a sajátjait".

12 vs. 12+1 pont és a politikai haszon

A pártok által kezdeményezett véleménynyilvánításokról Zsolt Péter úgy fogalmazott, mindkettő közösségteremtő funkciójú, de mindig az a kérdés, hogy a feltett kérdések valódi kérdések-e vagy olyanok, amelyek nem megvalósítható, esetleg feltétel nélkül is megvalósíthatók. "Ezt a szociológiában úgy mondják, hogy van-e szórása egy válasznak, megoszlanak-e a vélemények" – magyarázta, és jelezte, maga a kérdőív "egyfajta PR-tevékenység is".

Erdélyi Rezső Krisztián a Tisza Párt 12+1 pontjával, illetve kérdésével kapcsolatban szintén azt mondta, hogy nincs bennük igazán újdonság, Magyar Péter szerinte tematizációs kényszerhelyzetben van.

"Felmérte, hogy a nők és a nyugdíjasok csoportjai nélkül nem lehet választásokat nyerni,

ezek a csoportok ma sokkal inkább a kormánypártok felé húznak" – jelentette ki.

Az elemző szerint mindkét akció arra való, hogy a pártok saját táborukat mozgásban tartsák, dinamizálják – akár Ukrajna uniós tagságának kérdésével, akár a miniszterelnöki ciklusok számának napirenden tartásával.