Infostart.hu
eur:
360.6
usd:
309.31
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
On the picture there is a wallet held in hand with some Hungarian forint banknotes. Three ten thousand forint banknotes and one twenty thousand forint banknote. Altogether 50000 HUF. The background is black. This picture is color saturation enhanced.
Nyitókép: Gabor Meszesan/Getty Images

Már egy cipő megvásárlása is problémát okoz – sztrájkra készülnek a kormánytisztviselők

A kormányhivatali dolgozók havi nettó bére 250 és 350 ezer forint között van, és 2022 óta nem részesültek bérfejlesztésben – mondta az InfoRádióban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péterné arról is beszélt, hogy országszerte sokan jelezték nekik, részt vennének egy sztrájkkezdeményezésben, mert elégedetlenek a helyzetükkel.

Az alacsony bérek és megélhetési problémák miatt sztrájkra készülnek a kormánytisztviselők. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) már januárban jelezte Facebook-oldalán: több dolgozó olyan helyzetbe került, hogy egyhavi bérük már nem fedezi az alapvető élelmiszerekre és gyógyszerekre szánt kiadásokat, a rezsiköltségeket, illetve az emelkedő árak miatt sokan gyermekük oktatását, ruháztatását sem tudják megfelelően biztosítani. Akkor úgy fogalmaztak, hogy az érintettek hivatali munkája lényegében arról szól, hogy mások ügyeit rendezzék, miközben a saját családjuk alapvető szükségleteit nem tudják kielégíteni, mivel egyeseknek „egy cipő megvásárlása is problémát okoz”, és van olyan munkatársuk is, aki már „fekete szigetelőszalaggal tekerte körbe a fekete cipőjét, hogy ne hagyja el a talpát”.

A sztrájkot egyelőre csak a kormánytisztviselők körében kezdeményezik, de az MKKSZ nyitott az önkormányzati köztisztviselők irányába is, ha a sztrájk szándékával megkeresik őket. A szervezet szerint az alacsony fizetések miatt a kormányhivatalokban óriási a létszámhiány, ami a közszolgáltatások minőségének a rovására megy. Úgy vélik, ha nincs elég ügyintéző, azt az ügyfelek szenvedik meg, mert a kormányablakoknál olyan hosszú sorok alakulhatnak ki, mint az egészségügyben.

Az MKKSZ elnöke az InfoRádióban elmondta: a visszajelzések alapján főként a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők elégedetlenek a bérezési helyzetükkel, ezért helyezték kilátásba a sztrájk lehetőségét. Az alacsony fizetés miatt nagyon sokan felmondtak, ezért

rendkívül leterheltek a kormányhivatali dolgozók, akiknek a havi bére nettó 250 és 350 ezer forint között van

Boros Péterné tájékoztatása szerint. Az érdekképviseleti szerv közölte: mindenképpen fizetésemelésre lenne szükség a közeljövőben, mivel 2022 óta nem részesültek bérfejlesztésben.

Az MKKSZ elnöke hozzátette: megpróbáltak tárgyalásokat kezdeményezni a kormánnyal a fizetésemelés érdekében, de hiába írtak több levelet is az illetékeseknek, nem történt előrelépés az ügyben. Az érdekképviselet megítélése szerint meg kellene duplázni a kormánytisztviselők fizetését. Boros Péterné felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt a célt jelölte ki, hogy két-három éven belül bruttó egymillió forint legyen az átlagbér itthon, illetve emlékeztetett arra is, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig arról beszélt több fórumon, hogy fel kell pörgetni a kereseteket. Az MKKSZ vezetője úgy fogalmazott, már csak ezen célkitűzéseknek megfelelően is lenne tennivaló a kormánytisztviselők bérezését illetően, ennek pedig nyomatékot szeretnének adni azzal, hogy az érdekképviselet felkarolja a fizetésemelést ösztönző kezdeményezéseket, és ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, akkor a törvényi feltételeknek eleget téve sztrájkot fognak szervezni.

Boros Péterné elmondta: a keresetnövelésből kimaradtak a kormányhivatali dolgozók, továbbá a járási hivatalok, kormányablakok, földhivatali szakterülettel kapcsolatos intézmények munkavállalói, akik közül

országszerte sokan jelezték, részt vennének egy sztrájkkezdeményezésben, mert elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel.

Az MKKSZ elnöke megjegyezte: minden előírást be fognak tartani, megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak, és mindezek ismeretében közlik majd, hogy mikor lehet esetlegesen munkabeszüntetést tartani.

A kormány és a szakszervezetek között annak idején létrejött egy megállapodás, amely pontosan leírja, milyen módon sztrájkolhat egy kormányhivatali dolgozó a jogszabályi kereteknek megfelelően. Ezt a megállapodást az MKKSZ is aláírta, és Boros Péterné elmondása szerint ennek megfelelően fognak eljárni, ha nem sikerül megegyezniük egymással a feleknek a béremelésről. Az adott munkahelyen a szakszervezet kezdeményezhet munkabeszüntetést, illetve határozhatja meg annak keretét, hatályát, a sztrájkban részt vevők létszámát. „Ha a sztrájkköveteléshez csatlakozók száma meghaladja a dolgozói létszám felét, akkor a kezdeményezők adott esetben törvényesen tudnak nyomást gyakorolni a munkahelyre” – magyarázta az érdekképviseleti elnök.

Boros Péterné hangsúlyozta: mivel nem demonstrációra készülnek, és a sztrájkot adott munkahelyeken tarthatják, nem csatlakoznak semmilyen tüntetéshez, így az egészségügyi dolgozók március 8-ára tervezett megmozdulásához sem. Ugyanakkor hozzátette: az ő kezdeményezésük „gyökere” ugyanaz mint más szervezetek által szervezett demonstrációké, hiszen „a közszolgálat alulfinanszírozottságáról van szó és az okok ott keresendők”. Az MKKSZ elnöke végül elmondta: a kormánytisztviselők sztrájkjának konkrét időpontját még nem hozzák nyilvánosságra, de időben jelezni fogják, ha nem történik előrelépés a bérrendezést illetően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×