Infostart.hu
eur:
365.23
usd:
324.23
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
On the picture there is a wallet held in hand with some Hungarian forint banknotes. Three ten thousand forint banknotes and one twenty thousand forint banknote. Altogether 50000 HUF. The background is black. This picture is color saturation enhanced.
Nyitókép: Gabor Meszesan/Getty Images

Már egy cipő megvásárlása is problémát okoz – sztrájkra készülnek a kormánytisztviselők

A kormányhivatali dolgozók havi nettó bére 250 és 350 ezer forint között van, és 2022 óta nem részesültek bérfejlesztésben – mondta az InfoRádióban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Boros Péterné arról is beszélt, hogy országszerte sokan jelezték nekik, részt vennének egy sztrájkkezdeményezésben, mert elégedetlenek a helyzetükkel.

Az alacsony bérek és megélhetési problémák miatt sztrájkra készülnek a kormánytisztviselők. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) már januárban jelezte Facebook-oldalán: több dolgozó olyan helyzetbe került, hogy egyhavi bérük már nem fedezi az alapvető élelmiszerekre és gyógyszerekre szánt kiadásokat, a rezsiköltségeket, illetve az emelkedő árak miatt sokan gyermekük oktatását, ruháztatását sem tudják megfelelően biztosítani. Akkor úgy fogalmaztak, hogy az érintettek hivatali munkája lényegében arról szól, hogy mások ügyeit rendezzék, miközben a saját családjuk alapvető szükségleteit nem tudják kielégíteni, mivel egyeseknek „egy cipő megvásárlása is problémát okoz”, és van olyan munkatársuk is, aki már „fekete szigetelőszalaggal tekerte körbe a fekete cipőjét, hogy ne hagyja el a talpát”.

A sztrájkot egyelőre csak a kormánytisztviselők körében kezdeményezik, de az MKKSZ nyitott az önkormányzati köztisztviselők irányába is, ha a sztrájk szándékával megkeresik őket. A szervezet szerint az alacsony fizetések miatt a kormányhivatalokban óriási a létszámhiány, ami a közszolgáltatások minőségének a rovására megy. Úgy vélik, ha nincs elég ügyintéző, azt az ügyfelek szenvedik meg, mert a kormányablakoknál olyan hosszú sorok alakulhatnak ki, mint az egészségügyben.

Az MKKSZ elnöke az InfoRádióban elmondta: a visszajelzések alapján főként a területi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők elégedetlenek a bérezési helyzetükkel, ezért helyezték kilátásba a sztrájk lehetőségét. Az alacsony fizetés miatt nagyon sokan felmondtak, ezért

rendkívül leterheltek a kormányhivatali dolgozók, akiknek a havi bére nettó 250 és 350 ezer forint között van

Boros Péterné tájékoztatása szerint. Az érdekképviseleti szerv közölte: mindenképpen fizetésemelésre lenne szükség a közeljövőben, mivel 2022 óta nem részesültek bérfejlesztésben.

Az MKKSZ elnöke hozzátette: megpróbáltak tárgyalásokat kezdeményezni a kormánnyal a fizetésemelés érdekében, de hiába írtak több levelet is az illetékeseknek, nem történt előrelépés az ügyben. Az érdekképviselet megítélése szerint meg kellene duplázni a kormánytisztviselők fizetését. Boros Péterné felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt a célt jelölte ki, hogy két-három éven belül bruttó egymillió forint legyen az átlagbér itthon, illetve emlékeztetett arra is, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig arról beszélt több fórumon, hogy fel kell pörgetni a kereseteket. Az MKKSZ vezetője úgy fogalmazott, már csak ezen célkitűzéseknek megfelelően is lenne tennivaló a kormánytisztviselők bérezését illetően, ennek pedig nyomatékot szeretnének adni azzal, hogy az érdekképviselet felkarolja a fizetésemelést ösztönző kezdeményezéseket, és ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, akkor a törvényi feltételeknek eleget téve sztrájkot fognak szervezni.

Boros Péterné elmondta: a keresetnövelésből kimaradtak a kormányhivatali dolgozók, továbbá a járási hivatalok, kormányablakok, földhivatali szakterülettel kapcsolatos intézmények munkavállalói, akik közül

országszerte sokan jelezték, részt vennének egy sztrájkkezdeményezésben, mert elégedetlenek a jelenlegi helyzetükkel.

Az MKKSZ elnöke megjegyezte: minden előírást be fognak tartani, megvizsgálják, milyen lehetőségeik vannak, és mindezek ismeretében közlik majd, hogy mikor lehet esetlegesen munkabeszüntetést tartani.

A kormány és a szakszervezetek között annak idején létrejött egy megállapodás, amely pontosan leírja, milyen módon sztrájkolhat egy kormányhivatali dolgozó a jogszabályi kereteknek megfelelően. Ezt a megállapodást az MKKSZ is aláírta, és Boros Péterné elmondása szerint ennek megfelelően fognak eljárni, ha nem sikerül megegyezniük egymással a feleknek a béremelésről. Az adott munkahelyen a szakszervezet kezdeményezhet munkabeszüntetést, illetve határozhatja meg annak keretét, hatályát, a sztrájkban részt vevők létszámát. „Ha a sztrájkköveteléshez csatlakozók száma meghaladja a dolgozói létszám felét, akkor a kezdeményezők adott esetben törvényesen tudnak nyomást gyakorolni a munkahelyre” – magyarázta az érdekképviseleti elnök.

Boros Péterné hangsúlyozta: mivel nem demonstrációra készülnek, és a sztrájkot adott munkahelyeken tarthatják, nem csatlakoznak semmilyen tüntetéshez, így az egészségügyi dolgozók március 8-ára tervezett megmozdulásához sem. Ugyanakkor hozzátette: az ő kezdeményezésük „gyökere” ugyanaz mint más szervezetek által szervezett demonstrációké, hiszen „a közszolgálat alulfinanszírozottságáról van szó és az okok ott keresendők”. Az MKKSZ elnöke végül elmondta: a kormánytisztviselők sztrájkjának konkrét időpontját még nem hozzák nyilvánosságra, de időben jelezni fogják, ha nem történik előrelépés a bérrendezést illetően.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így épül az új Messi-birodalom

Így épül az új Messi-birodalom

Lionel Messi – magyar idő szerint – szerda hajnalban játssza az utolsó mérkőzését az argentin válogatott mezében. A klubjában folytatja a pályafutását, de az igazi kérdés immár az, hogyan alakul a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb játékosának későbbi élete.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hajókat támadtak egy NATO-tagállam partjainál, letaglózó számokat kapott Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Hajókat támadtak egy NATO-tagállam partjainál, letaglózó számokat kapott Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Dróntámadás következtében megrongálódott két kereskedelmi hajó kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál. Az egyik hajó azonnal elsüllyedt, a legénység pedig eltűnt. A másik hajó fedélzetén a támadás tüzet okozott, a 18 fős legénységet egy bolgár hajó mentette ki. Két matróz súlyos sebesülésekkel a várnai kórházba került. Rumen Radev bolgár miniszterelnök teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a támadást, amelyről egyelőre nem tudni, hogy ki követte el. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérése szerint az ukránok több mint fele úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkijnek nem kellene indulnia második ciklusért a következő elnökválasztáson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×