Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Budapest Airport/Baranyi Robert

Csúcsot csúcsra halmoz a budapesti légikikötő

Az Európai Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) kimutatása alapján októberben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lett utasforgalom tekintetében a leggyorsabban fejlődő európai légikikötő. A VINCI Airports által üzemeltetett Budapest Airport utasforgalma az év első tíz hónapjában túlszárnyalta az előző év teljes utasszámát, és a társaság a jövőben is hasonlóan dinamikus növekedésre számít. A repülőtér új tulajdonosai és a vállalat menedzsmentje felkészült a légikikötő fejlesztésére, bővítésére, hogy az infrastruktúrát magas minőségű szolgáltatásokat nyújtva a várható utasszámokhoz igazítsa.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024 októberében 19,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjában regisztrált adatot, ezzel az ACI Europe kimutatása alapján a leggyorsabban növekvő európai légikikötő lett. A húsz vizsgált repülőtér közül mindössze hét produkált kétszámjegyű bővülést októberben. Ezzel az emelkedéssel a budapesti repülőtér megelőzte a főbb európai légikikötőket – olvasható a Budapest Airport sajtóközleményében.

A budapesti repülőtéren az idei év első tíz hónapjának mindegyike egyéni csúcsot döntött, így túlszárnyalta a 2019-es rekordév hónapjainak utasszámát is, október végére pedig az összesített utasforgalom meghaladta 2023 tizenkét havi adatát. Idén január és október között Budapestről Londonba, Isztambulba és Milánóba repültek a legtöbben.

A repülőtér-üzemeltető a jövőben is jelentős növekedésre számít; ennek megfelelően a tulajdonosi kör és a vezetőség megkezdte a légikikötő felkészítését a megnövekedett utasforgalomra, és ezzel párhuzamosan a várható fejlesztésekre.

Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója elmondta: „Az ország vonzereje egyre többeket csábít Budapest és Magyarország felfedezésére, ami egyértelműen látszik a repülőtér utasforgalmán. Idén minden hónap egyéni rekordot döntött, és a jövőben is hasonló utasforgalom-növekedésre számítunk. A Budapest Airport tulajdonosai elkötelezettek a repülőtér fejlesztése mellett, amelynek első nagy mérföldköveként jövőre elkészülnek a 3. Terminál részletes tervei, és az építkezés előkészítése is folytatódik. A küszöbönálló fejlesztések garantálják, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér hamarosan új aranykorba lép, és minden eddiginél minőségibb környezetben várja a Magyarországra érkezőket és az innen indulókat.”

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×