Gulyás Gergely: 1956 az egész magyar nemzeté

Bár a harcok és áldozatok nagy többsége Budapesthez kötődik, az 1956-os forradalom olyan kiemelkedő magyar teljesítmény volt, amely nem csak a fővárosé, nem csak a trianoni Magyarországé, hanem az egész magyar nemzeté – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán este Csíkszeredában.

A székelyföldi városban az 1956 téren felállított Gloria Victis emlékműnél emlékeztek a 68 évvel ezelőtti magyar szabadságharcra.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében az 1956-os magyar forradalommal való kolozsvári, erdélyi szolidaritásra is emlékeztetett. „Az 1956-os forradalom határon túli fogadtatása mutatta meg, hogy az anyaország államának kommunizmus alatti internacionalista ihletésű hűtlensége a nemzethez nem számolta fel a nemzeti összetartozást” – mondta. Hozzátette: „a nemzeteket Isten alkotta, a határokat emberek szabták meg”.

Bár a magyar forradalom hírére Erdélyben is diákmegmozdulások kezdődtek, nem teljesedhettek ki forradalommá, ám mégsem kerülték el a román kommunisták megtorlását. Az 56-os forradalom ürügy volt a Szoboszlay-perhez, az érmihályfalvi csoport peréhez és a magyar nyelvű Bolyai-egyetem megszüntetéséhez – idézte fel. Rámutatott: a több tucat romániai ártatlan áldozat rehabilitálása ma is várat magára, a Szoboszlay-per áldozatainak hamvai előtt nem lehet fejet hajtani, mivel ismeretlen a nyughelyük.

Gulyás Gergely szerint bár a magyar és a román állam fizikai megsemmisítéssel válaszolt a forradalmárok tetteire, „a legyőzöttekből túlélők és a vesztesekből megmaradók” lettek, áldozatuk megtartotta a nemzetet.

„A magyarság közös emlékezetének örökké részesei maradnak mindazok, akik lelke a nemzet szabadságáért szállt az égbe”

– mondta. Hozzátette: '56 hősei továbbra is ott élnek a magyarság szívében, határokra való tekintet nélkül.

Beszéde végén kijelentette: ma a nemzet nem életáldozatot követel tagjaitól, ma az áldozat a szülőföldön maradás, hazatérés, a nemzeti közösség megvédése és megerősítése, a nemzet nyelvének, kulturális önazonosságának, Európa nemzeti alapon álló sokszínűségének megőrzése és „ezen belül a magyar világ ápolása, megtartása, megerősítése”.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a számbeli kisebbségben élő erdélyi magyar közösséget a szabadság hiánya kétszeresen sújtotta. „Nem csupán egyénként, de magyar közösségként is gyanúsak voltunk az ötvenes évek Romániájában” – idézte fel. Ezért az erdélyi magyarok számára '56 nem csak történelmi esemény, „saját sorsukat látták megtestesülni abban, ami Budapesten történt” – mondta. Felelevenítette a romániai megtorlásokat, hogy 1956 novemberét követően legalább 30 ezer embert tartóztattak le Románia-szerte politikai okokból, és ezek 20 százaléka magyar volt.

Kelemen Hunor rámutatott, bár az erdélyi magyarok ma szabadabbak, mint 68 éve, a szabadság ma is veszélyben van.

„Ma is olyan ideológiák veszélyeztetik a szabadságot, amelyek meg szeretnék határozni, hogy miről beszélhetünk és miről kell politikailag korrekt módon hallgatnunk.

(...) Ezek az ideológiák ma nem tankokkal fenyegetnek, és nem börtönt ígérnek, hanem megbélyegeznek, eltörölnek, kizárnak, ellehetetlenítenek” – mondta. Kitért a polgáraival hatalmaskodó állam veszélyére, és hogy vannak, akik az anyanyelv és a közösségi szimbólumok használatát veszélyeztetik, illetve a román ellenzék közigazgatási reformtervezetére, mely a román többségű gigamegyékbe olvasztaná a Partiumot, Székelyföldet.

„Ahogyan a magyar szabadságharc hősei 1956. október 23-án életüket kockáztatva és életüket áldozva harcoltak a nemzet jövőjéért, úgy nekünk is küzdenünk kell a szabad jövőért. Mert amikor az anyanyelvért küzdünk, amikor a szimbólumokért küzdünk, amikor a közösségeinkért, önkormányzatainkért küzdünk, akkor igen, a szabadságért harcolunk” – húzta alá. Az RMDSZ elnöke szerint az erdélyi magyaroknak részt kell venni a közös munkában, meg kell mutatni, hogy erős közösség.

Korodi Attila csíkszeredai polgármester a forradalmárok hitét állította példaként a jelenlévők elé, arra intve őket, hogy

higgyenek a közösségben, saját erejükben, és akkor folytatni lehet az építkezést.

Hargita megye székhelyén szerdán este fáklyás felvonulással emlékeztek az 56-os forradalomra, majd a Role zenekar és Szabó Enikő színművész műsora után Tamás József nyugalmazott római katolikus segédpüspök és Szatmári Szilárd református lelkész mondott imát, áldást. Az ünnepség koszorúzással zárult. A nemzeti ünnepen a Mikó-vár és több középület is ünnepi díszkivilágítást kapott. (MTI)

Sulyok Tamás: ma egy szuverén és független Magyarország ünnepel

Ma egy szuverén és független Magyarország, egy büszke és szabad nép ünnepel - hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett díszünnepségen a Müpában.

Toroczkai László: Lázár János a szobor ügyével akarta elérni, hogy itt ma ne legyünk sokan

Zuglóban koszorúzott, aztán a XII. kerületbe ment a Mi Hazánk párt.

Égnek a mécsesek a Hősök Falánál

Magyar Péter: a magyar nép igazi arca abban az 1956-os 13 napban mutatkozott meg

A Tisza Párt Budán, a Széna téren tartotta október 23-i rendezvényét és megemlékezését. Magyar Péter pártelnök a Széna téren mondott beszédet.

Szijjártó Péter: kegyetlen brutalitással mutatta meg a múlt század, milyen egy blokkokra szaggatott világban élni

A múlt század kegyetlen brutalitással mutatta meg a magyaroknak, hogy milyen az élet egy blokkokra szaggatott világban - írta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: "a szabadságért és szuverenitásért vívott küzdelmünket az egyik blokk eltaposta, a másik tétlenül szemlélte".

"Maguk az emberek azonban mindenhol a világban a szabadságharcosok iránti szimpátiával, aggodalommal figyelték a budapesti eseményeket, s szorítottak egy emberként a szabadságharc sikeréért" - emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy akárhol jártak ekkor magyarok a világban, szeretettel, féltéssel vették őket körbe. (MTI)

Zsigmond Barna Pál: minden nap meg kell küzdeni azért, hogy béke és jólét legyen Magyarországon

Strasbourgban vagy akár Brüsszelben folyamatosan, nap mint nap meg kell küzdeni azért, hogy béke és jólét legyen Európában, hogy béke és jólét legyen Magyarországon - jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára Strasbourgban, a 46 tagországot számláló Európa Tanács épületében szerdán.

Zsigmond Barna Pál az 1956-os forradalom évfordulóján, Magyarország Európa Tanács melletti Állandó Képviseletének szervezésében tartott megemlékezésen elmondott beszédében hangsúlyozta: Kölcsey Ferenc üzenete, ahogy lejegyzésekor, majd az 1848-as forradalom idején és 1956-ban, úgy ma is aktuális: "a haza minden előtt", hiszen - mint kiemelte - most is folyamatos támadások érik Magyarország szuverenitását.

"Fontos kiállni a szabadságért, ahogy fontos az is, hogy megmaradjon Európa annak, aminek az Európa Tanács vagy az Európai Unió alapító atyái megálmodták: nemzetállamok szövetségének és a jólét és a biztonság földjének" - fogalmazott.

Emlékeztetett: Magyarország húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz és harmincnégy éve az Európa Tanácshoz. "Ma sincs más alternatíva, noha mi új alternatívát szeretnénk Európának" - fogalmazott.

Magyarország azt szeretné, ha Európa megváltozna, ha Európa a saját érdekeit képviselné, ha visszanyerné versenyképességét, gazdasági erejét, és a háború helyett ismét a békéről szólna - hívta fel a figyelmet. (MTI)

A DK megemlékezése Strassbourgban

Korhű villamos közlekedik Budapesten

Elfogtak egy késes embert Orbán Viktor beszédének helyszínén

Az állami megemlékezést próbálta megzavarni egy férfi Budapesten.

Gyurcsány Ferenc: nemzeti függetlenség ünnepét "árulók próbálják meg a közösség nevében ünnepelni"

Felfordult világban élünk, egy olyan világban Magyarországon, ahol a nemzeti szabadság és a nemzeti függetlenség ünnepét "árulók próbálják meg a közösség nevében ünnepelni", ünnep helyett valójában ellopni, megbecsteleníteni - mondta a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt október 23-i megemlékezésén.

Üzenet Brüsszelből Magyarországnak október 23-a alkalmából

Az 1956-os magyarországi hősök öröksége emlékeztessen arra, hogy a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelemnek öröknek kell maradnia, ahogy az Európai Parlament sem hagyja magára azokat, akik a demokráciáért lépnek fel - jelentette ki az Európai Parlament elnöke az 1956-os forradalom 68. évforduló alkalmából Strasbourgban szerdán.

Hankó Balázs: 1956 identitásunk része

Mindannyiunk életében ott van '56, formálta és formálja kultúránkat, identitásunk része, feldolgozás alatt lévő múlt és jelen egyszerre - jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán Budapesten, a tabáni 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen.

Hankó Balázs azt mondta: 68 esztendeje tört ki az európai és a világtörténelem egyik legjelentősebb forradalma, és mi, magyarok 34 éve ünnepelhetjük ezt szabadon, miközben áldozataira emlékezünk. Október 23. arról szól, hogy mi, magyarok szabad népnek születtünk - hangsúlyozta a politikus, majd úgy fogalmazott: "történelmünk nagy eseményei a szabad népből szabad nemzetet kovácsoltak, és végig Mária védelmében éltünk és élünk túl". "A szabadság megélése számunkra kulturális kérdés. A mi kultúránk a szabadságból sarjad, abból táplálkozik. Szabadság, kereszténység, szuverenitás. Nemzetünk legértékesebb kincsei, országnak és embernek egyaránt."

A magyar nemzet és benne a magyar emberek szabadsága egymást erősíti a mindennapok során, hiszen "nemzetünk által lehetünk szabadok" - mondta a miniszter.

A szabadságharc 34 esztendőre elbukott, de a győztes forradalom lángja égett, 1990-ig elrejtve, azóta ismét szabadon - mondta, kiemelve: a kommunizmus 1956-ban végzetes sebet kapott, és végül Szent II. János Pál pápa védelmező és mindent átütő hite által bukott meg.

Hankó Balázs azt mondta: 1956-ban egyedül, mindenféle külső támogatás nélkül néztünk szembe a "történelmi gonosszal", '56 ezért a nemzeti patrióta erők, a polgári konzervatív Magyarország gondolkodásának, értékeinek forrása, miközben egész nemzetünk büszkesége. (MTI)

A Tisza Párt a Rákoskeresztúri új köztemetőben koszorúzott

A Tisza párt elnöke, Magyar Péter és a budapesti képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Budapesten a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es, 300-as és 298-as parcellájában - közölte a párt szerdán az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából.

Azt írták, hogy a modernkori magyar történelem legszebb napjára való megemlékezést a Tisza Párt az 1956-os szabadságharcosok, a valódi hősök sírjánál kezdte. Magyar Péter és a Tisza Párt budapesti képviselői a kegyelet virágait helyezték el, többek között Nagy Imre mártírhalált halt miniszterelnök, Mansfeld Péter 18 évesen kivégzett tanuló, Tóth Ilona 25 évesen kivégzett szigorló orvos, Brusznyai Árpád 33 évesen kivégzett veszprémi gimnáziumi tanár és Kéthly Anna, a magyar "szociáldemokrácia csillagának" sírjánál - tudatták. "Dicsőség és tisztelet a hősöknek, akik nélkül a jelenlegi formájában nem lenne szabad Magyarország" - olvasható a közleményben. (MTI)

Két kisebb incidens is volt Orbán Viktor beszédének helyszínén

A biztonságiak közbeléptek.

Jobbik: fennen hordjuk a lyukas zászlót

Fennen hordjuk a lyukas zászlót és fennen hirdetjük a forradalom legfőbb jelszavát: ruszkik haza! - mondta a Jobbik Magyarországért Mozgalom október 23-i megemlékezésén, a fiatalon kivégzett Mansfeld Péter budapesti szobránál Brenner Koloman, az ellenzéki párt elnökhelyettese.

LMP: ha egy nép kiáll saját szabadságáért, áldozata nem lesz hiábavaló

Az LMP szerint 1956. október 23-a üzenete egyértelmű: ha egy nép kiáll a saját szabadságáért, azt azért is teszi, hogy amennyiben küzdelme el bukik is, áldozata nem lesz és nem is lehet hiábavaló.

Itt visszahallgathatja Orbán Viktor október 23-i ünnepi beszédét

A kormányfő a Millenárison kijelentette: "Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk".

Orbán Viktor: Magyarországot egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni

A budai Millenárison tartott ünnepi megemlékezést és mondott köszönetet az árvízi védekezésben részt vevőknek Orbán Viktor miniszterelnök sok ezer ember előtt. "Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk" - jelentette ki a kormányfő.

Karácsony Gergely: az '56-osok pontosan tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad

Az '56-osok pontosan tudták, hogy csak egy bátor nemzet lehet szabad, és azt is tudták, hogy csak az együvé tartozás ad egy nemzetnek bátorságot - mondta a főpolgármester szerdán az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából közzétett videóüzenetében. Pártja, a Párbeszéd szerint az Orbán-rezsim szembeköpte '56 hőseit.

A zászlófelvonással megkezdődött az állami megemlékezések sora

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a 32. testőr ezred, a Gróf Nádasdy Ferenc huszárosztály és a nemzeti lovas díszegység.

Az ünnepségen katonai és állami szervezetek képviselői is jelen voltak.

A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 1956-os, lyukas zászlók lengtek.

Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Központi programok

Reggel 9 órakor a budapesti Kossuth téren ünnepélyes zászlófelvonásra kerül sor.

Az Országházban 10-18 óra között ingyenesen megtekinthető a Szent Korona, a Díszlépcsőház és a Kupolacsarnok.

A Millenáris Parkban 10.30-tól kerül sor az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett kormányzati megemlékezésre, melyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. Ezt élőben tudósítja az Infostart.

A 18 órakor a Művészetek Palotájában rendezett díszünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök mond beszédet.

Kapcsolódó központi programok:

• Egy kiállított Csepel teherautó megtekinthető a Kossuth téren.
• 17.35-23.00 között fényfestés látható a Külügyminisztérium épületén (animáció), illetve a Budapesti Műszaki Egyetem „K” épületének Duna felőli oldalán
• Egész napos protokollmentes megemlékezés, díszőrség a 301-es parcellánál
• 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható a Terror Háza Múzeum, egész nap – protokollmentes – gyertyagyújtás a Hősök falánál

A nap folyamán helyi- és pártmegemlékezések sora zajlik Budapesten és országszerte.

Így zajlottak az 1956-os események

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára - akit júliusban állítottak Rákosi helyére - rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd - a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után - fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton, a mai Ötvenhatosok terén ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követeltek sok halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, amelynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események sok áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt, 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg, az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

Az 1956. októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni. A fordulópont 1989 januárjában következett be, amikor Pozsgay Imre - az MSZMP vezetőségének tekintélyes tagjaként - népfelkelésnek minősítette a történteket. Még ugyanabban az évben, 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az Országgyűlés köztársasági elnöki teendőket ellátó elnöke Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

A rendszerváltozás után összeülő első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án, első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.