Jogállamisághoz kötné az uniós agrártámogatásokat két északi állam, Svédország és Finnország. A két állam közös levelet írt az Európai Bizottságnak, a javaslat érzékenyen érintené Magyarországot.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az EU közös agrárpolitikája, a KAP a 2023-2027-es időszakra 264 milliárd eurót különít el, amelyből 189 milliárd euró közvetlen jövedelemtámogatást és 66 milliárd eurót az elszegényedett vidéki területek fejlesztésére fordít.

"Ez egy óriási tétel, amiről itt szó van. A közös agrárpolitika az Európai Unió költségvetésének az egyik legnagyobb szelete, most is az egész Európai Unión belül a kiadásoknak körülbelül a harmadát jelenti" - mondta az InfoRádióban Braunmüller Lajos.

Az Agrárszektor főszerkesztője úgy számol, hogy Magyarország tekintetében árfolyamtól ól függően a teljes ciklusban 2,9 milliárd eurós támogatást jut a vidékfejlesztésre, aminek ötöde uniós forrás, a többit önrészként adja a magyar állam. A közösségi forrás tehát évente nagyjából évi 550-600 milliárd forintnak felel meg.

A szakértő szerint ennek az összegnek a megvonása a hazai élelmiszeripar összeomlásához vezetne, és csak néhány ország, mint például Hollandia, vagy Olaszország tudná ugyanezt átvészelni.

"Magyarországon ahol az agrártermelésnek a jövedelmezőségében rendkívül sokat számít a közös agrárpolitika. Olyannyira, hogy ha ezeket a pénzeket elvonnák, akkor egy csapásra veszteségessé válnának a jelenlegi gazdálkodási környezetben a magyar termelők, legalábbis a döntő részük. Például a szántóföldi növénytermesztés, ami Magyarországon meghatározó, nagyon erősen rá van utalva ezekre a pénzekre" - tette hozzá Braunmüller Lajos.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy a korábbi ciklusban is felmerült már Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban az agrárpénzek elvonása, de akkor ezek a felvetések elhaltak, most júliusban Ursula von der Leyen vetette fel az elképzelést, amit a svéd és a finn európai ügyekért felelős miniszter is szorgalmaz.

"Kialakulhatna az a helyzet, hogy a pénzek nem jönnek, de az elvárt ökológiai előírásokat, és szabályokat azonban továbbra is be kell tartaniuk a termelőknek. Egy európai uniós összehasonlításban gyenge hatékonyságú magyar agráriumnak, ami a termelési szerkezetéből kifolyólag is erőteljesen rá van szorulva ezekre a támogatásokra, adott esetben támogatások nélkül kellene versenyezni a külföldi, és itt most európai uniós, természetesen más tagállamokból érkező agrártermékekkel" - fejtette ki a főszerkesztő. Hozzátette, hogy biztos abban, hogy nehéz lenne így versenyezni, és rengeteg termelő azonnal feladná hivatását.