Hétfőn kezdődik a 2024/2025-ös tanév, sok pályakezdő pedig már augusztusban belefogott az álláskeresésbe, míg a dolgozni vágyó egyetemisták közül a többség csak szeptember második felében jelenik meg a munkaerőpiacon, amikor már az órarendjéhez igazítva keres diákmunkát vagy gyakornoki állást. Ezt a létszámbővítést tervező cégek is kihasználják, mert ebben az időszakban a HR-folyamatok felgyorsulásával rövid időn belül és nagyobb számban találnak rátermett pályakezdőket vagy gyakornokokat. Az ország egyik vezető diákszövetkezete, a Mind-Diák Szövetkezet összeszedte a munkáltatók által legkeresettebb szakmákat és a hozzájuk tartozó átlagbéreket, valamint tippekkel segíti azokat a fiatalokat, akiket idén még nem vettek fel a kívánt szakra.

A szövetkezet vezetője az InfoRádióban rámutatott: nem mindig a felkapott szakok kínálják a legnagyobb kereseti lehetőséget. Göbl Róbert szerint a pályakezdők azokon a területeken tudnak a legkönnyebben elhelyezkedni, ahol a legnagyobb a verseny a szakemberekért.

„Azok tudják leginkább bevonzani a diákokat és a fiatal pályakezdőket, akik jobban megfizetik őket és jobb feltételeket tudnak kínálni nekik.

Azoknak, akik erre odafigyelnek, megfelelő minőségű és létszámú munkavállalójuk lesz, de nemcsak a bevonzás a fő szempont, hanem meg is kell tudni tartani őket”

– magyarázta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke. Hozzátette: a Z és az alfa generáció munkavállalóit már nem lehet megtartani olyan motivációs eszközökkel, amelyeket a korábbi generációk esetében alkalmaztak. Ha a munkavállalók nem érzik jól magukat az adott munkakörnyezetben, nem kapnak pozitív impulzusokat, visszajelzéseket, akkor nagy eséllyel másik munkahelyet keresnek, mert a legtöbben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy értékesnek érezzék magukat munkavégzés közben is.

Göbl Róbert megjegyezte: a felsőfokú végzettség még mindig fontos, de ma már sokkal többet számít a megfelelő hozzáállás. Az egyéni képességek, az ambíció, a lelkesedés továbbra is nagyon lényeges – sorolta. Ezeket a készségeket, tulajdonságokat a legtöbb vállalat figyeli az állásinterjúk során is. Kiemelte, hogy általánosságban véve a cégek vezetői, interjúztatói szeretik, ha „csillog a szeme” a potenciális munkavállalóknak és lelkesednek azokért a feladatokért, munkáért, amire jelentkeztek. „A jól és örömmel végzett munka garanciája lesz annak, hogy hosszú távon is eredményes munkakapcsolat alakuljon ki a felek között, és így sikeres lesz az adott munkavállaló is abban a feladatkörben, amit ellát” – tette hozzá.

A Mind-Diák Szövetkezet adatai alapján az informatikai, a mérnöki és a pénzügyi területen, illetve a logisztikában, a gyártásban, az építőiparban és a vendéglátásban a legnagyobb a munkaerőhiány, így akik ezeket a területeket, ágazatokat választják, azok gyors elhelyezkedésben és magas pályakezdői fizetésben reménykedhetnek.

A szövetkezet utánajárt annak is, milyen bérekre számíthatnak a pályakezdők. A kékgalléros szakmák közül a gépésztechnikusok kereshetnek a legtöbbet, bruttó havi 630 000–700 000 forintot, míg a villanyszerelők és a lakatosok fizetése akár 450 000–550 000 forint is lehet.

A fehérgalléros szakmák tekintetében egy szoftverfejlesztő vagy egy általános orvos akár bruttó havi 750 000–900 000 forintot is kaphat pályakezdőként, de az épületgépészek, a villamosmérnökök, a gépészmérnökök és a pénzügyi elemzők is elég magas bérre számíthatnak.

Ha a diákok nem nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe, nem ritkaságnak számító forgatókönyv, hogy inkább a halasztás mellett döntenek: dolgoznak, nyelvet tanulnak vagy később esetleg újra leérettségiznek. A Mind-Diák Szövetkezet felhívja a figyelmet, hogy minden egyetemen van lehetőség a halasztásra, ezért nincs veszítenivalója azoknak, akik egy évvel később iratkoznak be a választott szakra. Ez azonban

azzal a hátránnyal járhat, hogy elveszítik a diák státuszukat:

azzal számolni kell, hogy amint lejár a fiatal diákigazolványának érvényessége, már nem jogosult az ingyenes orvosi ellátásra és a kedvezményes diákbérlet használatára, ezen felül pedig nem vállalhat – a főállásúnál lényegesen kedvezőbb adózású – diákmunkát vagy gyakornoki munkát sem. Az esti vagy levelező tagozatos hallgatókra más feltételek vonatkoznak a kedvezmények terén, azonban ők sem dolgozhatnak diákként, kizárólag a nappali tagozatos diákok (aktív vagy passzív félévesek) élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Éppen emiatt gyakori eset, hogy az érettségit követően más módon képzik magukat tovább a diákok – például felnőttképzés keretében új szakképesítést szereznek, ami egyben a diák státusz előnyeit is biztosítja számukra.