Szeptember elsejétől csak az új jogszabálytervezetben felsorolt, kiemelten veszélyes munkakörökben lesz kötelező a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat. A magyar kormány hivatalos honlapján lehet megtekinteni, hogy a belügyminisztériumi rendelettervezet alapján mely foglalkozásoknál, munkaköröknél marad meg a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat. A tervezet szerint bizonyos esetekben a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

A szakszervezetek bírálják a rendelettervezetet, álláspontjuk szerint minden munkakörben fenn kell tartani a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, mert az irodai munkát végzők is számos kockázatnak vannak kitéve. A Belügyminisztérium jelezte, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet augusztus 29-ig lehet véleményezni. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint bár a tervezet több munkakörben, ágazatban továbbra is kötelezővé teszi a vizsgálatokat,

jó néhány olyan fontos munkakör vagy szakmai szakágazat nincs rajta ezen listán, amely nagy stresszel jár együtt – ilyennek nevezte például a bányászati tevékenységet.

Zlati Róbert közölte: számukra ebben a formában nem elfogadható a jogszabálytervezet, és ezt szóvá is teszik minden elérhető fórumon. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek közös véleményt fogalmaztak meg az Országos Munkavédelmi Bizottsággal, amelyben részletesen megindokolják kifogásaikat. A szakszervezetek szerint a korábbi szabályokhoz képest „visszalépés” az új rendelettervezet, amely megfogalmazása szerint „alkotmányellenes, több jogszabályt is megsért, illetve szembemegy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bizonyos egyezményeivel”.

Ugyanakkor azt a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is elismerte, hogy a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok eddigi rendszere nem volt tökéletes. Úgy fogalmazott,

mint minden rendszer, ez is javítható, lehet változtatásokat eszközölni, de „nem kell a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiönteni”.

Leginkább azt kifogásolja, hogy nem folytattak le érdemi vitát a kérdésben. Felidézte, hogy az első minisztériumi felvetés még csak arról szólt, hogy megszüntetik a kötelező orvosi vizsgálatokat, minden további részletet pedig rendeletben fognak szabályozni.

Zlati Róbert elmondása szerint az elmúlt hónapokban kormányzati szinten nem kezdeményeztek egyeztetést a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel, csak a szeptember elsejei hatálybalépés előtt néhány nappal kapták meg a tájékoztató anyagot, illetve a jogszabálytervezetet, amit így szerinte az érdekképviseletek az idő rövidsége miatt érdemben már nem tudnak befolyásolni. Úgy véli, ha az Országos Munkavédelmi Bizottság időben megkapta volna a tervezetet, „komplexen tudott volna vele foglalkozni”, és abban az esetben „lehetett volna találni egy kompromisszumos megoldást”. Megjegyezte azt is, hogy ha valami rosszul működik, azt nem feltétlenül kell kidobni, hanem javítani kell rajta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség a közeljövőben megvizsgálja, hogy érdemes-e az Alkotmánybírósághoz fordulni a jogszabály-módosítás miatt.