Az egy héttel később kezdődő nyári vakáció miatt Magyarországon még csak most ért a félidejéhez az idei strandszezon, amelyet forgalom és bevétel szempontjából is nagymértékben befolyásolt a rekkenő hőség. A Magyar Fürdőszövetség főtitkára az InfoRádióban elmondta: a korábbi évtizedekben megszokhattuk, hogy idehaza mindig május elsején kezdődik a strandszezon, az energiaválság azonban takarékosságra ösztönözte az üzemeltetőket, és az elmúlt egy-két évben a legtöbb fürdő teljes kapacitással csak a nyári tanszünet első napján nyitotta meg a kültéri medencéket. Ennek megfelelően idén a meghosszabbított szorgalmi időszak miatt a megszokottakhoz képest egy kicsit később, csak június 21. után kezdődött az országos strandszezon. „Amit januárban nyertünk a hosszabb téli szünet miatt, azt most bukjuk” – tette hozzá Balogh Zoltán.

Jelezte, hogy a fürdőszövetség már június végén számos programot szervezett a diákoknak, akik szép számban látogatják a strandokat az idei nyáron is. Kiemelte, hogy a nagy kánikula kifejezetten kedvezett a strandüzemeltetőknek, hiszen az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt a vendégforgalom. „Ugyanakkor egy kicsit átestünk a ló túlsó oldalára, mivel

akkora volt a forróság, hogy egyes napokon már a strandokat sem látogatták olyan nagy számban az emberek, hanem inkább otthon maradtak a hűvös lakásban”

– jegyezte meg Balogh Zoltán.

Ezzel együtt nincs miért panaszkodniuk a fürdőknek, a főtitkár szerint a szezon eleje – főleg a július – kiemelkedő számokat hozott, igaz, az idei forgalom eddig nem éri el a 2019-es év azonos időszakának adatait. Bár a bevétel tekintetében öröm az üzemeltetők számára, ha sok a vendég, ugyanakkor ez többletfeladatokkal is jár. Balogh Zoltán emlékeztetett, hogy tavaly novemberben elfogadtak egy új rendeletet, amely a közfürdők üzemeltetését szabályozza, ez idén márciusban lépett életbe. A rendelet többek közt azt is előírja, hogy a korábbiakhoz képest magasabb klórszintet kell tartani a medencékben, ami értelemszerűen nagyobb klórfelhasználást jelent, továbbá a megnövekedett vendégforgalom takarítási, karbantartási és egyéb más szempontokból is többletköltségeket ró a fürdőüzemeltetőkre. „Valójában azért nincs nagy probléma, hiszen

a többletforgalomból származó többletbevétel kompenzálja a működési költségeket”

– tette hozzá a főtitkár.

A kánikula plusz feladatokat is ad a strandok dolgozóinak, ugyanis az erős napfény hatására könnyebben beindul az algásodás a medencékben, éppen ezért nem szabad otthon sem az ablak elé helyezni az akváriumot. A nagy melegben jóval gyakrabban kell takarítani a medencéket. Balogh Zoltán hozzátette: a hazai gyógymedencék túlnyomó többsége töltő-ürítő rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy minden este leengedik a vizet, kitakarítják a medencét, amit aztán friss vízzel töltenek fel, illetve napközben is friss pótvizet engednek bele folyamatosan. Ebben az eljárásmódban nem okoz gondot a takarítás, a forgatott medencék azonban fokozott figyelmet és lényegesen több, zárás utáni takarítást igényelnek, hogy másnap megfelelő minőségű vízzel tudják fogadni a vendégeket a fürdők.

A hőségben olyanok is ellátogatnak a strandokra, uszodákba, akik más időszakokban ritkábban tesznek így, de Balogh Zoltán szerint ez nem jelent olyan nagy kellemetlenséget mindazoknak, akik kifejezetten úszni járnak a fürdőkbe, uszodákba. Ugyanakkor hozzátette: a nyári csúcsidőszakban egy kicsit megváltoznak a szokások, az úszómedencéket a vendégek sok esetben strandmedenceként használnák. Sokan napoznak a partján vagy becsobbannak hűlni, ami a sportolni vágyókat akadályozhatja. A sportolók azonban leginkább a kora reggeli órákban érkeznek meg az uszodákba, vagy a nap vége felé ússzák a hosszakat.

Napközben – főleg hőségben – ezeket a medencéket is igénybe vehetik a strandolni, hűsölni vágyók, és azt azért Balogh Zoltán is megerősítette, hogy ilyenkor „valóban egy picit több konfliktus alakul ki a vendégek között, mint mondjuk egy általános, kevésbé hőséggel terhelt napon”.

(A nyitóképen: fürdőzők a hőségben a margitszigeti Palatinus strandon 2024. július 13-án.)