Az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), hogy Magyarország volt az egyik első ország Európában, ahol az aranysakál az 1980-as éveket követően ismét megjelent.

Ennek ellenére a toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték ki.

Az aranysakál az elmúlt évtizedekben sebesen elterjedt Európa-szerte.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár 1995-től 2021-ig terjedő adatai alapján a MATE kutatói a faj térbeli terjeszkedését és populációdinamikáját vizsgálták: az aranysakál elterjedési területének bővülése Magyarországon a délnyugati régióban, a Dráva feletti részen kezdődött, amely állományok nagyon gyors növekedést mutattak, és a faj terjedése továbbra is hasonló ütemű maradt.

Időközben az ország északkeleti és északnyugati részén is új állományok alakultak ki, ezek az újonnan betelepült populációk tovább bővültek, és további területeket foglaltak el a központi régióban.

Az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket

- emelték ki.

A populáció terjeszkedési üteme csupán az utolsó években csökkent, ami arra enged következtetni, hogy az aranysakál populáció - amely elérheti a 60 ezer egyedet is - hamarosan stabilizálódik, hiszen a növekedés elérte a maximumot Magyarországon - írták.