eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadást tart A közigazgatási bíráskodás múltja és jelene címmel rendezett szakmai konferencián a Kúria épületének dísztermében 2018. június 18-án. A tanácskozást a Kúria és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete (MKBE) szervezte az egyesület alapításának 25. évfordulója alkalmából.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kegyelmi ügyek: elvi határozatot írt a Magyar Közlönyben az államfő

Nem érintheti a bűnösség kérdését a kegyelem megadása, a kegyelmi jogkör elvi Sulyok Tamás szerint. Ez megmagyarázza, miért nem írt alá az elmúlt hónapokban egyetlen kegyelmi kérvényt sem.

Mint az Infostart is megírta, idén még egyetlen kegyelmi kérvényt sem bírált el az államfő - pedig az alaptörvény értelmében ezt már az igazságügyi miniszter aláírása nélkül is megteheti. Ezt követően Sulyok Tamás a napokban bírák előtt arról beszélt, a kegyelmi jogkör egy elvi lehetőség, de nem érintheti az igazságszolgáltatás döntéseit, nem írhatja felül egy ember bűnösségét.

"Erre a jogkörre úgy tekintek mint kiegészítő és kivételes hatáskörre” - fogalmazott az OBH testülete előtt.

Csütörtökön késő este a Magyar Közlönyben a köztársasági elnök "kifejezve a nemzet egységét" elvi határozatot tett közzé - vette észre a hvg.hu. Eszerint kegyelem

  • nem járhat a bíróság döntésének felülbírálatával,
  • nem jelent fellebbezési fórumot, és
  • ő csak különös méltánylást érdemlő okok esetén élhet vele.
  • A döntésnek összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével,
  • a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni.

A határozat a szabadságvesztésre és a közérdekű munkára elítéltek esetében akkor tartja indokoltnak a megkegyelmezést, ha "a terhelt egészségi állapotának olyan végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyet a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett", és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne, vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját.

Ígérte, hasonló szempontokat fog figyelembe venni a pénzbüntetés elengedésével vagy a büntetőeljárás megszüntetésével kapcsolatban is.

A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azt fogja mentesíteni, akinek a "közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére, valamint a további személyi körülményeire tekintettel a kegyelmi mentesítéséhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához".

A határozat hangsúlyozza, hogy a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga, az elnök minden ügyet egyedileg, bármiféle automatizmus alkalmazása nélkül bírál el az iratok alapján.

Bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye. Ugyanakkor a kegyelmi ügyek adatai továbbra sem kapnak majd nyilvánosságot.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×