Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
MÁV 424.001 pályaszámú univerzális gőzmozdony a Közlekedési Múzeum Volt egyszer egy Északi... a történet folytatódik című tárlatának megnyitóján az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában 2021. július 15-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Vitézy Dávid nem hagyja békén Lázár Jánost

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt szerint több érv is szól az ellen, hogy Debrecenbe költöztessék a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot.

Az LMP és a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület által támogatott főpolgármester-jelölt vasárnapi kőbányai sajtótájékoztatóján azt mondta, Lázár János miniszter témában tett javaslata "hadüzenet a budapestieknek".

Kijelentette: Budapest nemcsak egy város, de a közlekedési hálózat és a turizmus központja is, egy ilyen rangú múzeumnak pedig a fővárosban a helye.

Vitézy Dávid szerint az intézmény Debrecenbe költözésével jócskán visszaesne a látogatószám, és a múzeum azt a közfeladatot sem tudná teljes mértékben ellátni, hogy iskolás csoportokat fogadjon, hiszen a nyugati, délnyugati országrészből egy nap alatt képtelenség a keleti városba és vissza eljutni.

"Logikátlan az ország szélére vinni egy ilyen múzeumot"

- emelte ki.

Kitért arra is, nagyon sok ember munkája van abban, hogy a kőbányai járműjavító jelenlegi épületéből valóban egy világszínvonalú, a kor követelményeinek megfelelő közlekedéstörténeti múzeum jöjjön létre.

Vitézy Dávid felidézte, amikor a Közlekedési Múzeum főigazgatója volt, akkor a Városligetben a régi múzeumi épület már bezárt. Hosszas vita után győzték meg a kormányt és a Liget Budapest Projektet, hogy ne a ligetben, hanem Kőbányán, a MÁV járműjavítójában legyen az új helyszín. Büszke arra, hogy egy ipari műemléket sikerült így megmenteni a lebontástól - jelezte.

A kőbányai épületet alkalmassá tették arra, hogy jó időben látogatható legyen - folytatta a főpolgármester-jelölt, aki szerint a végleges megoldás az lenne, ha a 2018-2021-es tervek szerint újulna meg az épület és benne a múzeumi kiállítótér.

Jelezte: pénzhiányra a kormány nem hivatkozhat, hiszen Lázár János miniszter szerint arra van 150 milliárd forint, hogy Debrecenben épüljön fel a "nulláról" egy új múzeum.

Vitézy Dávid elmondta azt is, hogy lefolytatták a nemzetközi tervpályázatot, három év munkájával készültek el a tervek, a beruházáshoz az építési engedélyek és a kiviteli tervek is rendelkezésre állnak.

Ezt a beruházást is Lázár János állította le, amikor "építési és rombolási miniszterként" átvette a tárca vezetését - fogalmazott.

Hozzátette: nem Debrecen fejlesztése ellen szólal fel, nincs kifogása az ellen, hogy ott létesítsenek egy "leánymúzeumot" vagy egy autómúzeumot, de azt teljes tévútnak tartja, hogy megszűnjön a fővárosban a Közlekedési Múzeum.

A főpolgármester-jelölt elmondta azt is, hogy a múzeum megújításának terve 7,4 milliárd forintba került, és a beruházás három év alatt készülhetne el.

Érvként hozta fel azt is, hogy Debrecenben a múzeumhoz kapcsolható egyetemi háttér sincs meg, nincs a közlekedéssel kapcsolatos felsőfokú oktatás.

A közlekedéstörténet legizgalmasabb "sztorijai" mind Budapesthez köthetők, ami összefügg a város fejlődésével: a világ legnagyobb villamoshálózata itt van, itt épült meg az első földalatti vasút, a magyar buszgyártás Mátyásföldhöz kötődik.

"A magyar közlekedéstörténetet Budapesten lehet jól elmesélni" - mondta.

Vitézy Dávid azt kérte Lázár János minisztertől, hogy gondolja át a Közlekedési Múzeum elköltöztetésének terveit, egyben azt ajánlotta a tárcavezetőnek, hogy "a maxi-Dubajt vigye Debrecenbe".

"Ha Lázár János mindenáron a debreceni BMW-gyár mellé szeretne valami nagyot álmodni, akkor építsenek az arabokkal oda felhőkarcolót" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×