A Telexen megjelent pártpreferencia-kutatás főbb megállapításai a következők: az áprilisi mélypont után kis mértékben erősödni tudott a Fidesz–KDNP, a teljes népesség körében 2, a pártválasztóknál 1 százalékponttal, jelenleg 27, illetve 35 százalék szavazna a kormánypártokra. A Fidesz–KDNP-nek volt honnan javítani, 2022 vége óta a szavazóinak egy jelentős része lemorzsolódott. Várhatóan a kampány indulásával és az elköltött százmilliók hatására képes lesz júniusig megerősödni, de meglehetősen távol van a 2022-es, vagy akár 2019-es népszerűségi szintjétől – olvasható.

A DK–MSZP–Párbeszéd pártok közösen indulnak a választáson, így a Republikon áprilistól együtt mérte a támogatottságukat. Míg márciusban összesítve 17, illetve 22 százalék volt a három párt támogatottsága a teljes népesség és pártválasztók körében, addig áprilisban közös listával 19, és 22 százalékot értek el. A baloldali blokk összefogása jól időzített lépés volt, ugyanis Magyar Péter megjelenése és a három baloldali párt megegyezése nyomán kialakult három nagyobb politikai tömb: a kormánypártok, a baloldali összefogás és a „harmadik utas” blokk, a TISZA párt főszereplésével. A baloldali szövetség képes lehet a Magyarral szemben gyanakvó, bizalmatlan ellenzéki szavazókat bevonzani, és biztonságos bejutó helyen áll az EP-választáson, így elképzelhető, hogy a DK–MSZP–Párbeszéd közös lista felé fog gravitálni az ellenzéki szavazók egy jelentős része. Ugyanakkor e formáció szavazói táborában a legnagyobb a fluktuáció, egyes mérésekben 20 százalék alatt teljesít a baloldali összefogás, így az összefogás adta többlet a következő egy hónapban elpárologhat. Ez a tömb támogatottság tekintetében hosszú ideje stagnál, míg Magyar tábora gyorsan bővül, így közel sincs kőbe vésve a DK–MSZP–Párbeszéd pozíciója, mint második legnagyobb politikai erő – véli a műhely.

A Magyar Péter-féle TISZA párt áprilisban tovább erősödött, a teljes népességben 3, a pártválasztók körében 2 százalékponttal, jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a pártra. Magyar rengeteg támogatóra lelt az elmúlt pár hónap leforgása alatt. Bár jelenleg a DK–MSZP–Párbeszéd összefogást nem szoronghatja, növekedési potenciálja nagyobb, mint a hárompárti szövetségnek, így nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és ringbe szálljon a második „helyért” a Fidesz–KDNP mögött – írják.

A Momentum és a Kutyapárt is hibahatáron belül erősödött, 1–1 százalékponttal a teljes népesség és pártválasztók körében. Jelenleg a Momentumra 4 és 5, a Kutyapártra 5 és 6 százalék szavazna, azaz a parlamenti küszöb körül mozognak. Március nehéz hónap volt a két „harmadikutas” párt számára, hosszú stagnálás-prosperálás után komoly ütést szenvedett támogatottságuk, különösen a Momentum esetében, amely magabiztos bejutó helyről parlamenti küszöb alá került. Az első sokkhatás után a két párt támogatottsága nem esett tovább, és a kampány kezdetével növekedhet is, így pályázhatnak EP mandátumra, ha a hátralévő időben stabilizálni tudják szavazói bázisukat – olvasható.

A Mi Hazánk támogatottsága 1–1 százalékponttal csökkent, jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a pártra. Ezzel az MKKP-val fej-fej mellett állnak, jelenleg bejutnának a parlamentbe, de ez még képlékeny. A Mi Hazánktól is tudott Magyar Péter szavazókat szerezni, de szélsőjobboldali párt lévén a magszavazók számára nem nyújt alternatívát Magyar Péter moderáltabb politikai ajánlata – teszik hozzá.

A Jobbik és az LMP 2–2 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében, nem jutna be az Európai Parlamentbe. A Szocialisták és Demokraták, a Nép Pártján és a Második Reformkor 1–1 százalékos támogatottsággal bírnak, nem jutnának be az EP-be. A Mindenki Magyarországa Néppárt nem éri el a fél százalékos támogatottsági szintet – derül ki a Republikon áprilisi pártpreferencia-kutatásából.

Részvételi hajlandóság és a bizonytalanok

Mint írják, a válaszadók 73 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy választani, és 12 százalék mondja, hogy valószínűleg részt fog venni. Ez összesen a válaszadók 85 százaléka, ami éppen megegyezik a 2022-es országgyűlési választás előtt mért részvételi hajlandósággal. 2022-ben végül 70 százalékos volt a választási részvétel. Az önkormányzati- és EP-választáson általában 50 százalék körül szokott alakulni a választói részvétel, de a mostani adatokból kiindulva ennél több szavazóra számíthatunk idén június 9-én, persze az országgyűlési választáshoz képest így is alacsonyabb lesz az érdeklődés – jegyzik meg. A bizonytalanok aránya tovább csökkent áprilisban, 24-ről 19 százalékra. Ez már közelít a Republikon 2022-es választás előtti utolsó méréséhez, amikor a bizonytalanok aránya 16 százalék volt. Látszik, hogy a letisztuló pártpalettán könnyebben kiigazodnak a választók.

A szűrt részvételi hajlandóság esetlben kisebb változások figyelhetők meg a szavazatok megoszlásánál: a biztos szavazók körében népszerűbb a Fidesz–KDNP, 37 százalék szavazna a pártra. A baloldali összefogásnak is előnyös az inaktívabb választók kiszűrése, a biztos szavazók között 24 százalékot érne el a DK–MSZP–Párbeszéd lista. Ezt leszámítva kevés a változás, a TISZA párt a biztos szavazók körében 1 százalékkal alacsonyabb támogatottsággal bír, mint a pártválasztóknál, 17 százalék voksolna a pártra. A három küszöbpárt, a Kutyapárt, Momentum és Mi Hazánk 5–5–5 százalékon áll a biztos választók körében is, a Jobbik változatlanul 2 százalékon, az LMP mindössze 1 százalékon. Az LMP népszerűségét az elmúlt hónapok kikezdték, parlamenti küszöb fölötti szereplőből 1 százalék körüli párttá vált.

Egyebek mellett azt is megjegyzik, hogy az önkormányzati választáson kisebb településeken továbbra is Fidesz-dominancia várható, nagyobb településeken és különösen a fővárosban van esélye az ellenzéknek jól teljesíteni, de az ellenzéken belüli viszályok több településen veszélyeztetik az ellenzéki pozíciókat. Ennek leginkább szembetűnő példája a fővárosi kerületek polgármesteri és közgyűlési választása. A budapesti főpolgármesteri székre egyelőre Karácsony Gergely az esélyes befutó, a fővárosi közgyűlési többsége azonban nem biztosított, várhatóan a Kutyapárt lehet a mérleg nyelve a fővárosban. Ezt tovább nehezítheti, ha Magyar Péter budapesti listát állít.

Módszertan: A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. április 22–26. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.