eur:
411.32
usd:
392.4
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond az első Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényen Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában 2021. szeptember 18-án. A Magyar Jogász Egylet az Alkotmánybíróság közreműködésével hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a jogi könyvek ünnepét.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az új államfő első döntése: aláírta Svédország NATO-csatlakozását

Sulyok Tamás kézjegyével szentesítette a parlament által hozott döntést.

Aláírta Sulyok Tamás új köztársasági elnök kedden a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti döntést - közölte a Sándor-palota a honlapján. Mint írták, ez az új államfő első döntése.

Svédország nem sokkal az ukrajnai háború kitörését követően kérte - Finnországgal együtt - felvételét az észak-atlanti katonai szövetségbe, ehhez azonban a szervezet valamennyi tagállamának hozzájárulása kellett. Míg Finnország ezt viszonylag gyorsan megszerezte, Svédország tagságával szemben Törökország és Magyarország is sokáig fenntartásait hangsúlyozta. Ankara azt kifogásolta, hogy Stockholm menedéket adott több olyan kurd szeparatista politikusnak, akiket a török hatóságok terrorcselekmények elkövetésével vádoltak.

Ugyanakkor a magyar kormány azt nehezményezte, hogy a svéd média többször is bírálta a magyarországi demokráciát és Orbán Viktor politikáját. Ezzel kapcsolatban nagyobbik kormánypárt tisztázta: ez a hozzáállás azért bizonytalanította el a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit, mert a NATO-tagság azt jelenti, hogy a szövetségesek bármikor készek akár fegyverrel is megvédeni egymást. Ehhez pedig feltétlen bizalomra van szükség, ami a svéd bírálatok miatt megingott a két ország között. A nézeteltérések elsimítása érdekében a kormánypártok képviselői küldöttséget indítottak Stockholmba, ahol elmondhatták a svéd állásponttal kapcsolatos kifogásaikat.

A hosszas, tisztázó egyeztetéseket követően végül Ulf Kristersson svéd kormányfő is Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A tárgyalásokat követő sajtóértekezleten a két kormányfő arról beszélt, hogy sikerült feloldani a nézetkülönbségeket. Így már nem volt akadálya annak sem, hogy a magyar parlament megszavazza Svédország NATO-csatlakozásának támogatását. A kormányfői találkozó eredményeként egyébként jelentős hadiipari együttműködési megállapodás is született a két ország között. Egyebek közt a SAAB repülőgépgyár hamarosan négy új, Gripen vadászgépet szállíthat a Magyar Honvédségnek.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×