Idén több mint 200 milliárd forintot fordít a kormány a víziközmű-ágazatra, ennek egy része fejlesztés, olyan helyeken építenek szennyvízcsatorna-hálózatot vagy -tisztítót, ahol eddig nem volt − mondta V. Németh Zsolt az InfoRádióban. A víziközmű-ágazatért felelős államtitkár tájékoztatása szerint a rekonstrukciós programra ennek az összegnek a felét szánják, amiből egymilliárdot a vízveszteség területén legrosszabb mutatókat produkáló szolgáltatók kapnak." Országosan az ivóvíz 22,7 százaléka nem érkezik meg a fogyasztókhoz, de vannak olyan területek, ahol a veszteség eléri az 50 százalékot, itt minél hamarabb meg kell kezdeni a szivárgó csövek cseréjét" − tette hozzá.

Annak ellenére, hogy az önkormányzatok már nem rendelkeznek tulajdonrésszel a vízművekben, a Nemzeti Vízművek Zrt. önkormányzati konzultációs tanácsokat hoz létre minden szolgáltató területén, és a vis maior helyzetek kezelésére központi raktárbázist alakít ki − közölte V. Németh Zsolt, emlékeztetve a tavaly decemberben történt érdi csőtörésre, amikor kérdéses volt, hogy az ünnepekre megérkezik-e a javításhoz szükséges alkatrész Olaszországból.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az elmúlt év elején elég nehéz helyzetben voltak a szolgáltatók, részben a lakossági rezsivédelem, részben az energiaár-robbanás miatt kétharmaduk veszteséges volt. Akkor a kormány fölajánlotta a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy amennyiben nem tudnak vagy nem kívánnak megfelelni az ellátási kötelezettségüknek, akkor ezt a felelősséget, illetve az ehhez kapcsolt vízi közművagyont, illetve a társaságban fennálló tulajdonosi részesedésüket átadhatják a magyar államnak.

"Ez az integrációs program az elmúlt évben sikeres volt, hiszen 14, korábban többségi önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató csatlakozott az állami szolgáltatók köréhez, ami azt jelenti, hogy 844 önkormányzat döntött a csatlakozás mellett. Hozzávetőlegesen

az ország területének a felén már állami víziközmű-szolgáltató látja el az üzemeltetési feladatokat"

− összegezte az államtitkár.

V. Németh Zsolt kiemelte, hogy lakossági vízdíjemelésre nem kerül sor, a cél, hogy az ellátásbiztonság és az egységes szolgáltatási színvonal növelése, valamint az ágazat gazdasági stabilitásának hosszú távú biztosítása. Hozzátette, hogy a gazdasági mellett műszaki integráció történt, a szomszédos vízbázisok összekapcsolása, illetve a szennyvíz-agglomeráció kialakítása is optimális rendszereket hozott létre, ami az önkormányzati rendszerben nem mindig történt meg. Lehetővé vált a bérek rendezése, felzárkóztatási programot indítottak, és a 11 650 dolgozót foglalkoztató társaság a negyedik legnagyobb állami tulajdonú cég lett Magyarországon.

Az államtitkár megerősítette, hogy összesen országszerte 40 ezer ivóvízvezeték érett meg a cserére vagy felújításra, a tervek szerint viszont évi 1200-1500 kilométer cseréjével számolnak, ami lényegében azt jelenti, hogy

ebben az ütemben 26 évre lenne szükség a hálózat teljes megújítására.

Hozzátette: minden forrást mozgósítani kell, és bízik abban, hogy az idei évre szánt százmilliárdot meghaladó forrás az elkövetkező években a többszörösére nőhet.