eur:
402.67
usd:
348.47
bux:
96135.94
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos oldala

Kulcsfontosságú gázvásárlási szerződést köt Magyarország Katarral

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel tovább erősödik majd Magyarország energiabiztonsága. A tervezett megállapodás a 2026 utáni időszakra vonatkozik, cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik hazánkba.

A Dohában tárgyaló magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek a 2026 utáni időszakra – tovább erősítve hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter katari kollégájával, illetve a helyi energiaügyi és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte: a többi között egyeztettek a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, így például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

„Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel” – fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette:

újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Kiemelte: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, ezért hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket. A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán arról beszélt, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül.

A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

„A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban” – fűzte hozzá a magyar külügyminiszter.

Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten

A politikus érintette a közel-keleti konfliktust is, amely szerinte rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében. A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

Szijjártó Péter azt kérte Soltan Bin Saad Al-Muraikh katari külügyminisztertől, hogy nyújtsanak segítsenek a még a Hamász fogságában lévő magyar túsz kiszabadítása érdekében.

Reményét fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló, közvetítőkön keresztül megvalósuló tárgyalások Izrael és a Hamász között, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.

Címlapról ajánljuk

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Erre kevesen számítottak: tényleg nem éri meg felújítandó lakást venni?

Erre kevesen számítottak: tényleg nem éri meg felújítandó lakást venni?

Az ingatlanpiac idén történelmi árszinteket ért el Budapesten, ami különösen az első lakásvásárlókat szembesítheti új kihívásokkal. A Duna House adatai szerint az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,5-1,6 millió forint között mozgott, addig a felújítandó téglalakásoké is látványosan emelkedett, elérve a 950-990 ezer forintot. A két kategória között még mindig jelentős az árkülönbség, de az elmúlt évben ez érezhetően csökkent. Ez a trend alapjaiban kérdőjelezi meg a korábbi feltételezéseket, miszerint egy felújítandó ingatlan automatikusan az olcsóbb alternatíva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×