Infostart.hu
eur:
364.7
usd:
309.77
bux:
138505.25
2026. április 16. csütörtök Csongor
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos oldala

Kulcsfontosságú gázvásárlási szerződést köt Magyarország Katarral

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel tovább erősödik majd Magyarország energiabiztonsága. A tervezett megállapodás a 2026 utáni időszakra vonatkozik, cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik hazánkba.

A Dohában tárgyaló magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek a 2026 utáni időszakra – tovább erősítve hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter katari kollégájával, illetve a helyi energiaügyi és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte: a többi között egyeztettek a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, így például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

„Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel” – fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette:

újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Kiemelte: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, ezért hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket. A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán arról beszélt, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül.

A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

„A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban” – fűzte hozzá a magyar külügyminiszter.

Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten

A politikus érintette a közel-keleti konfliktust is, amely szerinte rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében. A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

Szijjártó Péter azt kérte Soltan Bin Saad Al-Muraikh katari külügyminisztertől, hogy nyújtsanak segítsenek a még a Hamász fogságában lévő magyar túsz kiszabadítása érdekében.

Reményét fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló, közvetítőkön keresztül megvalósuló tárgyalások Izrael és a Hamász között, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Oeconomus: sok még az akadály az Ukrajnának szánt óriáshitel előtt

Ha nem az orosz jóvátételből fizetik vissza, a tagállamok lesznek felelősek az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelért. Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt benne. Ezt még az Orbán-kormány alkudta ki Brüsszelben, amikor elfogadta a hitelszerződést – azóta viszont „technikai” vétóval akadályozza a folyósítását a „ha nincs olaj, nincs pénz” jegyében.

Alkotmányjogász: korlátozható a kormányfő mandátuma, de visszamenőleg egy fontos jogelvbe ütközne

Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a vasárnapi győzelmi beszédében számos közjogi méltóság lemondását követelte, de azt is bejelentette, hogy kormányával két ciklusban maximalizálnák a kormányfői megbízatást. Az InfoRádió ezek jogi és alkotmányos hátteréről kérdezte Stánicz Péter alkotmányjogászt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.16. csütörtök, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, nem költözik Magyar Péter a Karmelitába

Választás 2026: megvan az oktatási miniszter, nem költözik Magyar Péter a Karmelitába

137 mandátumnál jár a Tisza Párt, 56 képviselői helynél a Fidesz és 6-nál a Mi Hazánk, miután szerdán lezárult az újraszámolás Zala 2. számú, keszthelyi választókerületében. Csütörtökön hiánytalanul megérkeztek a külképviseleteken leadott szavazatok is, Magyar Péter pedig bejelentette: nem a Karmelitában, hanem a Parlament közelében lesz a miniszterelnöki irodája. A Tisza-kormány oktatási minisztere a Ciszterci Iskolai Főhatóság éléről érkezik, személyében egy újabb nő kerül a kormányba. Folyamatosan frissülő cikkünkben a csütörtöki fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×