Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
332.95
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos oldala

Kulcsfontosságú gázvásárlási szerződést köt Magyarország Katarral

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel tovább erősödik majd Magyarország energiabiztonsága. A tervezett megállapodás a 2026 utáni időszakra vonatkozik, cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik hazánkba.

A Dohában tárgyaló magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek a 2026 utáni időszakra – tovább erősítve hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter katari kollégájával, illetve a helyi energiaügyi és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte: a többi között egyeztettek a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, így például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

„Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel” – fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette:

újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Kiemelte: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, ezért hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket. A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán arról beszélt, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül.

A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

„A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban” – fűzte hozzá a magyar külügyminiszter.

Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten

A politikus érintette a közel-keleti konfliktust is, amely szerinte rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében. A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

Szijjártó Péter azt kérte Soltan Bin Saad Al-Muraikh katari külügyminisztertől, hogy nyújtsanak segítsenek a még a Hamász fogságában lévő magyar túsz kiszabadítása érdekében.

Reményét fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló, közvetítőkön keresztül megvalósuló tárgyalások Izrael és a Hamász között, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×