Infostart.hu
eur:
355
usd:
305.07
bux:
131640.41
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos oldala

Kulcsfontosságú gázvásárlási szerződést köt Magyarország Katarral

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel tovább erősödik majd Magyarország energiabiztonsága. A tervezett megállapodás a 2026 utáni időszakra vonatkozik, cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik hazánkba.

A Dohában tárgyaló magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek a 2026 utáni időszakra – tovább erősítve hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter katari kollégájával, illetve a helyi energiaügyi és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte: a többi között egyeztettek a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, így például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

„Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel” – fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette:

újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Kiemelte: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, ezért hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket. A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán arról beszélt, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül.

A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

„A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban” – fűzte hozzá a magyar külügyminiszter.

Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten

A politikus érintette a közel-keleti konfliktust is, amely szerinte rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében. A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

Szijjártó Péter azt kérte Soltan Bin Saad Al-Muraikh katari külügyminisztertől, hogy nyújtsanak segítsenek a még a Hamász fogságában lévő magyar túsz kiszabadítása érdekében.

Reményét fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló, közvetítőkön keresztül megvalósuló tárgyalások Izrael és a Hamász között, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.

Címlapról ajánljuk
Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.

Nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alapnál

Szerda reggel nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) székházában: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai kezdték meg a munkát. A hírt Tarr Zoltán miniszter és Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is megerősítette. Az NKA 17 milliárd forintot osztott szét a választást megelőző időszakban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×