Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.75
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalos oldala

Kulcsfontosságú gázvásárlási szerződést köt Magyarország Katarral

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezzel tovább erősödik majd Magyarország energiabiztonsága. A tervezett megállapodás a 2026 utáni időszakra vonatkozik, cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezik hazánkba.

A Dohában tárgyaló magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek a 2026 utáni időszakra – tovább erősítve hazánk energiabiztonságát.

Szijjártó Péter katari kollégájával, illetve a helyi energiaügyi és pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte: a többi között egyeztettek a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, így például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról.

„Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai alapon közelítünk az energiahordozók vásárlásához, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel” – fogalmazott a tárcavezető, aki hozzátette:

újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása.

Kiemelte: Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy mind a két fél hosszú távú szerződésben érdekelt leginkább, ezért hosszú távú gázvásárlási szerződést fognak aláírni a 2026-ot követő időszakra vonatkozóan, valamint az érintett vállalatok felgyorsítják az egyeztetéseket. A lehetséges tranzitútvonalak kapcsán arról beszélt, hogy több opció is van, akár a törökországi, akár a görögországi, akár a lengyelországi LNG-terminálokon keresztül.

A délkelet-európai irányhoz azonban a jelenleg zajló kapacitásbővítő beruházások mielőbbi végrehajtására lenne szükség.

„A katariak kifejezetten megbízható, vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra. Főleg az infrastrukturális beruházások, valamint a pénzügyi együttműködés terén számítanak előrelépésre a következő időszakban” – fűzte hozzá a magyar külügyminiszter.

Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten

A politikus érintette a közel-keleti konfliktust is, amely szerinte rendkívül súlyos aggodalmat jelent az egész világ számára, ezért globális fellépésre van szükség az eszkaláció megelőzése érdekében. A negatív fejlemények között említette az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti összecsapásokat, illetve a kereskedelmi hajók és az amerikai katonai bázisok elleni támadásokat a térségben.

Szijjártó Péter azt kérte Soltan Bin Saad Al-Muraikh katari külügyminisztertől, hogy nyújtsanak segítsenek a még a Hamász fogságában lévő magyar túsz kiszabadítása érdekében.

Reményét fejezte ki, hogy előbb vagy utóbb sikerre fognak vezetni az újabb fogolycserékről szóló, közvetítőkön keresztül megvalósuló tárgyalások Izrael és a Hamász között, de lehetőség szerint inkább előbb, minthogy Izraelben nemrégiben személyesen hallhatott a drámai körülményekről egyes hazatért túszoktól és foglyok családtagjaitól.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×